Nő az államadósság aránya a GDP-hez képest
A cég igazgatója közölte: a kormány stabilizációs csomagjával összefüggésben a GDP növekedésének várható lassulása, illetve az emelkedő kamatok miatt dráguló adósság-finanszírozás ahhoz vezet, hogy 2006 végére 63,5-64 százalékra nő az államadósság aránya a GDP-hez képest és az emelkedés jövőre is folytatódik.
Gáspár Pál erre az évre 8,2-8,3 százalékos nyugdíjreformmal korrigált államháztartási hiányt prognosztizál, korrekció nélkül a deficit 9,6 százalékra rúghat. Jövőre 6 százalékos, illetve 7 százalékot meghaladó államháztartási hiány tűnik reálisnak a nyugdíjreform korrekció belekalkulásától függően - mondta. Gáspár szerint nem teljesíthető 2008-ra az ugyancsak konvergencia kritériumnak számító 3 százalékos államháztartási hiány. Egy-két évre szükség lesz még 2008 után is annak lefaragásához - vélekedett az igazgató.
A jegybanki alapkamat pályájáról szólva kifejtette, hogy az év során szerinte kisebb lépésekben még 100 bázispontos emelés várható, így az alapkamat év végére elérheti a 7,25 százalékot. Jövőre az első félévben a kamatszint nem változik, majd 2007 második felében, de inkább végefelé megindulhat a kamatcsökkentés az infláció mérséklődésével együtt - mondta Gáspár Pál. Hozzátette, hogy 2007 végére 7 százalékos kamatszint tűnik reálisnak.
Az ICEG 2006 második felében gyorsuló inflációra számít, decemberben az éves infláció 5 százalékot, a 2006 éves átlag pedig 3,5 százalékot ér majd el. A bázishatás miatt és az adóemelések következtében 2007 első felében kiugróan magasra, 7,5 százalékig is felkúszhat az infláció, majd decemberre 6 százalékig megy vissza. Ezzel az éves index 6-6,5 százalék lesz - mondta az igazgató. Az előrejelzés szerint az ICEG 2006-ban 4 százalékos, 2007-ben 2,1 százalékos GDP-növekedést vár. A gazdaságkutató a csökkenést nagyrészt az erőteljesen lassuló lakossági fogyasztásnak tulajdonítja. A lakosság rendelkezésre álló jövedelme az év utolsó negyedévében érezhetően csökken, és 2007-re ez már komolyabb mértékben megjelenik a lakossági fogyasztás alakulásában.
Oszlay András, az ICEG tudományos főmunkatársa kutatásokkal meg nem alapozott személyes véleményét ismertette a forint-árfolyam várható alakulásáról. Véleménye szerint van még tér további forintgyengülésre a jelenlegi 280 forintos euró-árfolyamról, ám előbb-utóbb visszaerősödést vár. Úgy látja, hogy 265-270 forintos euróárfolyam tűnik reálisnak. A tudományos főmunkatárs utalt arra, hogy a globális, a regionális és a hazai pénzügyi kockázatok kellemetlen kölcsönhatása miatt nem lehet alapos előrejelzést készíteni a forint alakulásáról.
Gáspár Pál szólt a kormány kiigazító csomagjáról, amely megítélése szerint a számok szintjén "nagy mértékűnek" tekinthető, szerkezete ugyanakkor nem feltétlen kedvező. Az ICEG számítása alapján a bevételnövelés és a kiadáscsökkentés aránya 65-35 százalék, de míg a bevételi többlet teljesíthetőnek tűnik, addig a megtakarítás bizonytalan. Az igazgató rámutatott, hogy az államigazgatási alrendszerek átalakításával megtakarított pénz összege, a gyógyszerkassza alakulása és az elbocsátásokkal összefüggő kiadások homályosak. Gáspár Pál bírálólag jegyezte meg, hogy az intézményrendszer átalakítása alapvetően csak a központi közigazgatást érinti, az önkormányzati rendszert és az állami-önkormányzati tulajdonú vállalatokat nem.
Jelentősebb egészségügyi és oktatási kiadáscsökkentéssel eleve nem lehet számolni, hiszen az EU más tagországaival összehasonlítva az ezekre a rendszerekre jutó ráfordítás megfelelő mértékű. Kiadás-átcsoportosításra viszont lenne lehetőség - mutatott rá az igazgató. (mti)
