Sok cég becsődölhet az idén

Az idén a fizetésképtelenségi eljárásokban (csőd, felszámolás, végelszámolás) érintett cégek regisztrált vállalkozásokhoz viszonyított aránya 3,5-4 százalék lehet, ám egyes ágazatokban ez a ráta elérheti a 6 százalékot is – mondta el egy tegnapi sajtótájékoztatón Mikael C. Szabo, a Coface Hungary Credit Management Services Kft. ügyvezető igazgatója. A hitelminősítéssel és követeléskezeléssel foglalkozó Coface Hungary csoport friss elemzéséből kiderül: az első fél évben 2005 azonos időszakához viszonyítva 13,88 százalékkal, 7296-ra emelkedett a fizetésképtelenségi eljárások száma, miközben a regisztrált cégeké alig 3 százalékkal nőtt. Ezek alapján az első hat hónapban a vállalkozások 1,54 százaléka került pénzügyileg nehéz helyzetbe, szemben a bázis 1,39 százalékos mutatójával. A cég a második fél évben hasonló arányra számít.

A legkockázatosabbnak hitelezési szempontból továbbra is az évek óta vegetáló textilipar, az építőipar és a nagykereskedelem számít. Bár a vegyiparban, a turizmusban és a szállítmányozásban csökkenő kockázatot mértek, az ügyvezető igazgató szerint ez inkább szezonális hatás, semmint az egész évre várható trend.

A földrajzi eloszlást tekintve nincs éles kelet–nyugati különbség. A bejegyzett cégekhez képest a legtöbb fizetésképtelenségi eljárás az első fél évben Nógrád (2,67), Somogy (2,02) és Hajdú-Bihar (2,02) megyében indult, míg a legkisebb kockázatúnak Győr-Moson-Sopron megye (0,91) bizonyult.

A pénzügyi nehézségek terjedése nem egyértelműen kedvezőtlen tendencia, hiszen az a piac tisztulását hozza vélekedett Mikael C. Szabo. Az ausztriai adatokat alapul véve itthon 250 ezer társas vállalkozásnak kellene működni a mai mintegy 400-450 ezer helyett, s szükség volna az életképtelen kényszervállalkozások és a visszaélési céllal létrehozott összefonódó társaságok fokozatos eltűnésére is – mondta. Különösen túlzott – hatszoros, illetve kétszeres – az építőipari és a kereskedelemben tevékenykedő cégek száma.

A Coface előrejelzései szerint éves szinten 3,5-4 százalékos országos fizetésképtelenségi hányaddal kell számolnunk, de az élelmiszeriparban (különösen a húsiparban), továbbá a textil- és az építőiparban, valamint a kereskedelemben az arány meghaladhatja akár a 6 százalékot is. A folyamatot erősíti a kormány válságkezelő programja is: a fiktív vállalkozási szerződések felszámolása, a gyengülő forint, a növekvő adó éppúgy rontja a kilátásokat, mint az, hogy a jogalkotók továbbra is szemet hunynak afelett, hogy egy csőd után ugyanaz a személy akár azonnal másik cégben újrakezdi tevékenységét. Ezen csak az segítene, ha a hazai társaságok komolyan vennék a fizetési kockázat kezelését, és üzletkötés előtt alaposabban informálódnának partnereikről, illetve a késve fizetőkkel szemben minél előbb fellépnének. Szerinte indokolatlanul alacsony a hitelbiztosítást igénybe vevők aránya is. JP