Új adókkal sújtják a vállalkozásokat
A költségvetési kiigazítás jegyében összeállított és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által az Országos Érdekegyeztető Tanács három héttel ezelőtti ülésén ismertetett adócsomagban számos, finoman szólva nem éppen üzletbarát passzus kapott helyet, közte négy új elvonással – amelyek mind a vállalkozásokat érintik. Elsőként kell megemlíteni a szolidaritási adónak becézett, hivatalos nevén az államháztartás egyensúlyát javító különadó bevezetését. A társas vállalkozások és az egyéni vállalkozók számára már szeptember 1-jétől életbe lép a teher: előbbieknek az adózás előtti eredményük után kell fizetniük négy százalékot ilyen jogcímen, utóbbiak pedig a vállalkozói bevételek vállalkozói költségekkel csökkentett része, illetve átalányadózás esetén az átalányadó-alap után lesznek kénytelenek négy százalékot leróni. (A magánszemélyekre jövő év elejétől vonatkozik a szóban forgó adónem, és az összevont jövedelem járulékplafon feletti része után kell hasonló mértékben megfizetni.)
Különösen a külföldi tulajdonú vállalatok számára jelent nagy érvágást, hogy a teher alapjának megállapításánál a társaságiadó-alap korrekciós tételeit nem lehet figyelembe venni. Egyúttal több módon is lehetőséget ad az adókikerülésre a szabályozás: jó pár olyan ráfordítás elszámolható az adóalap terhére, amellyel egyébként a társaságiadó-alap esetében nem lehet élni.
A hitelintézetek ezzel nem lélegezhetnek fel, hiszen az átmeneti jelleggel két éve meghonosított bankadó – más formában ugyan, de – tovább él. Ha a honatyák a tegnap esti voksoláskor zöld utat adtak a kabinet végső javaslatának, akkor az eredetileg tervezettnél szélesebb lesz az elvonás alapja: nem a költségvetési kamattámogatás, hanem az állami kamattámogatással és -kiegyenlítéssel közvetlenül vagy közvetetten érintett hitelállomány alapján, a kamat és kamatjellegű bevétel címén befolyt öszszeg lesz az adó alapja. Ennek öt százalékát vonja el az állam 2007-től.
Szintén új terhet rak az üzleti szféra vállára a kormányzat a minimum társasági adó bevezetésével. Az eladott áruk beszerzési értékével és a külföldi telephelynek betudható bevétellel csökkentett összes bevétel két százaléka képezné ennek az elvonásnak az alapját, amennyiben a társaságiadó-alap egyébként nem éri el ezt a szintet.
A minimum társasági adó a szolidaritási adóhoz hasonlóan olyan csatornán keresztül is súlyos terhet róhat a gazdálkodókra, amely eddig nem került a figyelem középpontjába – mutatott rá lapunknak Oszkó Péter, a Deloitte vezető partnere. A könyvek zárásakor a vállalkozásnak a devizaállományát az árfolyam-ingadozás következtében értékelnie kell. Az így adódó, nem realizált árfolyamnyereség nem képezi a társasági adó alapját, ám a két említett új teher esetén a kötelezően elszámolandó, de nem realizált nyereség beleszámít az adó alapjába. A forint utóbbi hetekben tapasztalt nagyfokú ingadozása és a kurzus jövőbeli alakulása miatt ezért is főhet sok cégvezetőnek a feje, hiszen így jelentős összegre, akár több száz millió forintra is rúghat az ebből adódó elvonás mértéke – magyarázta a szakértő.
Szintén „újszülött” teher a 2007. január 1-jétől élő házipénztáradó. Eredeti elképzeléséhez képest itt hajlandó legtöbbet engedni a kormány: a társas vállalkozások közül a hitelintézeteket és a pénzügyi vállalkozásokat mégsem érinti ez a kötelezettség. A húszszázalékos adót akkor kell megfizetni, ha a – szerencsejáték-szervezési tevékenység céljából tartott pénzkészlettel csökkenthető – napi záróegyenleg meghalad egy bizonyos szintet, ám az adóalany éves összbevételének 0,8 százaléka, minimum 300 ezer forint adómentes. Figyelni kell arra is, hogy a társaságiadó-alapot nem lehet korrigálni a házipénztáradóval. A kabinet már az idén igyekszik többletbevételre szert tenni a házipénztárak megadóztatásából: egy általa támogatott indítvány a 2006. évi osztalékadó mértékét bizonyos feltétel mellett (tagi kölcsön 2006. adóévi elengedése esetén) a normál 25, illetve 35 helyett 10 százalékban állapítja meg.
Különösen fájó a cégek számára, hogy szó sem esik arról az adócsomagban, hogy a fentiekben ismertetett négy új elvonás csupán átmeneti jellegű.
Visszavonulót fúj az állam
Nagy érvágást jelent több, már törvénybe iktatott szabály visszavonása is. Az adószakértők szerint egyértelműen uniós jogot sértő helyi iparűzési adót 2007 végével mégsem törlik el. Ez év novemberétől mégiscsak tovább él a tételes eho és 2007 elején nem lesz három százalékpontos tb-járulék-csökkentés sem.-->
