Válságtól lehet tartani?

Durván beavatkoztak a kórházak működésébe a júliustól megváltoztatott finanszírozási jogszabályokkal, ezek hatására 30 milliárd forinttal csökken a fekvőbeteg-ellátás kasszája – mondta lapunknak Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke. Ez intézményenként 10-20 százalékos bevételkieséssel jár, ez egy megyei kórháznál félmilliárd forint évente – tette hozzá. A váratlanul megváltoztatott finanszírozási technika alapján a tavalyi maximált teljesítményeknek csak a 95 százalékát kapják meg, így amelyik intézmény az elvártnál több beteget lát el, „veszteséget termel”, a többlet gyógyításért ugyanis nem fizet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP). Korábban az évi szerződésben meghatározottnál nagyobb teljesítmény után – egyfajta degresszív sávrendszer szerint – csökkentett díjazás járt.

Az elnök szerint lesújtó őszt vetít előre, hogy most további 30 milliárd forinttal csökken az év eleji indulásnál a bázishoz képest már eleve 40 milliárddal megkurtított büdzsé – pedig a kórházszövetség és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) felmérése szerint az intézmények 54 százaléka már akkor pénzügyi válságban volt. S ha az idén be is vezetnék a betegek által fizetendő önrész-hozzájárulást, a veszteség visszapótlása elenyésző lenne. Jó esetben 6 milliárdra számíthatnak, ennek 60 százaléka maradna az intézményben, a fönnmaradó hányad a biztosítót illetné meg.

Tetézi a gyógyintézmények gondját az év közben bekövetkezett költségnövekedés: a kórházak energiaigényes „üzemek”, így a villany és a gáz árának az emelése, valamint az áfaemelés tetemes többletkiadást jelent a számukra.

Minderről már korábban tájékoztatták az egészségügyi minisztert, ám Molnár Lajos az EGVE konferenciáján kijelentette: a jogszabályokat be kell tartani. Hozzátette: a szükségleteknek megfelelő kapacitásátrendezés lehetséges a kórházak között, s az indokolt teljesítménytúllépést az OEP ellentételezi. Ezt az OEP, a szaktárca és a tisztiorvosi szolgálat munkatársaiból létrehozandó bizottság ellenőrzi majd.

Golub Iván szerint a legnagyobb gondban a nagyobb intézmények vannak, ugyanis amíg a kisebb kórházak a nem sürgős ellátásra szoruló betegeket tovább tudják küldeni, a megyei kórházaknak és országos intézeteknek nincs hová irányítani őket. Biztosra vehető a várólisták kialakulása.

Sok kórház küszködik az orvosok színlelt szerződéseinek júliusi megszüntetése miatt. Az orvosoknak jócskán csökkent a jövedelmük, így van, ahol a kötelező heti 40 órás munkaidőn és a 8 túlórán túl már nem vállalnak munkát. A debreceni megyei kórházban 83 dolgozó elbocsátásával próbálnak úrrá lenni a helyzeten, s az eddigi 15 helyett 6 osztály működik majd. A szakminiszter szerint két és fél éve tudható, hogy júliustól vége lesz a színlelt foglalkoztatásnak, s úgy látja, a kórházak nagy része föl is készült erre.

A parlament egészségügyi bizottsága is foglalkozott a színlelt szerződések ügyével, ahol Vojnik Mária, az előző kormány államtitkára úgy fogalmazott: a gyógyítás specialitása miatt az egészségügyben indokolt az eltérő szabályozás. Az egészségügyi dolgozónak ugyanis rendkívüli időben rendkívüli munkát is el kell végeznie, ezért az erre kötött szerződés nem tekinthető színleltnek. Nem lehet a munkaviszony ügyét a leendő struktúraváltáshoz kötni – jelentette ki; ezzel egyetértettek az ellenzéki képviselők is, és azt javasolják a kormánynak, a következő fél évben vizsgálja meg, hogyan lehetséges az egészségügyben végzett tevékenység szabályait harmonizálni a munka törvénykönyvével, az adó- és járulékszabályokkal.

Az intézmények kritikus pénzügyi helyzetéről tervezett párbeszéd helyett tájékoztatást kaptak a leendő reformról – mondta lapunknak Varga Ferenc, a kórházszövetség leendő elnöke.

A miniszter szerint az intézmények gondját a tulajdonos önkormányzatnak, illetve a menedzsmentnek kell megoldani. Aki egyedi gondjával megkeresi őt, eljár érdekében a fenntartónál.

Az intézmények kritikus pénzügyi helyzetéről tervezett párbeszéd helyett tájékoztatást kaptak a leendő reformról – mondta lapunknak Varga Ferenc, a kórházszövetség leendő elnöke.

A miniszter szerint az intézmények gondját a tulajdonos önkormányzatnak, illetve a menedzsmentnek kell megoldani. Aki egyedi gondjával megkeresi őt, eljár érdekében a fenntartónál.-->