Érdekesen alakul a magyar építőipar, de ez nem meglepő: a hideg és a Budapest-Belgrád vasútvonal mély nyomot hagyott a számokban
2026 januárjában az építőipar termelése csökkent Magyarországon az egy évvel korábbi időszakhoz képest. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az ágazat teljesítménye éves összevetésben mind az épületek, mind az egyéb építmények esetében alacsonyabb volt, miközben havi alapon is mérséklődés látható a decemberi szinthez képest.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2026 januárjában az építőipari termelés volumene a nyers adatok alapján 11,4 százalékkal, munkanaptényezővel kiigazítva 9,6 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított index szerint az ágazat teljesítménye 8,8 százalékkal maradt el a 2025. decemberi szinttől.
Az építményfőcsoportok közül mindkét területen csökkenés volt:
az épületek építésének termelése 9,6 százalékkal, az egyéb építményeké 14,5 százalékkal esett vissza éves összevetésben.
Az utóbbi kategória gyengébb teljesítménye elsősorban az út- és vasútépítés alágazathoz kapcsolódik: ebben a szegmensben a termelés 25,6 százalékkal csökkent.
A közlés szerint az épületek építése 14,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, az egyéb építmények építése 22,1 százalékkal csökkent. A legnagyobb súlyú területnek számító speciális szaképítés teljesítménye mérsékeltebb mértékben, 4,6 százalékkal esett vissza.
A szerződéskötések vegyes képet mutattak:
az építőipari vállalkozások által megkötött új szerződések volumene összességében 6,0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
Az épületek építésére kötött új szerződések volumene 14,5 százalékkal csökkent, miközben az egyéb építmények építésére vonatkozó új megállapodások volumene 29,3 százalékkal nőtt.
Ezzel párhuzamosan az ágazat jövőbeli munkáit jelző szerződésállomány érdemben bővült. Az építőipari vállalkozások január végi szerződésállományának volumene 18,8 százalékkal haladta meg a 2025. januárit. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződések állománya 3,6 százalékkal kisebb volt, ugyanakkor az egyéb építményekre vonatkozó szerződések volumene 30,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
Van egyértelmű magyarázat a legfeltűnőbb adatra
Az út- és vasútépítés alágazat 25,6 százalékos visszaesése mögött részben az állhat, hogy több nagy volumenű infrastruktúra-beruházás a közelmúltban kifutott. Ilyen projekt volt a Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának átépítése is, amelynek kivitelezése 2022-ben indult, és 2025 végére a befejező szakaszába ért, ekkor már a tesztüzem zajlott.
A beruházás építési munkáinak lezárása után a vonalon már elsősorban műszaki próbák és engedélyezési folyamatok zajlottak,
miközben a tényleges forgalom csak 2026 elején indult el: február végén a tehervonatok, majd várhatóan márciusban a személyszállítás is megkezdődik.
Mivel az ilyen nagyságrendű vasútépítések jelentős súlyt képviselnek az infrastruktúra-beruházások között, egy-egy projekt kifutása az országos statisztikákban is érzékelhető hatást okozhat. Ezért az év eleji adatokban megjelenő visszaesés részben technikai jellegű lehet: a korábbi nagy projektek lezárása után átmenetileg alacsonyabb a kivitelezési volumen az út- és vasútépítési szegmensben.
Az időjárás is kulcsszerepet játszott
Juhász Attila, az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke szerint a decemberi élénkülés után a gyengébb januári adat nem meglepő, mivel az építőipar teljesítményét a szokatlanul hideg időjárás is visszafogta. Az év elején a kivitelezések egy része lassabban indul, ami az építési volumenben is megjelenhet.
A szakember ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az épületek építésére kötött szerződések volumenindexe már a negyedik egymást követő hónapban haladta meg az egy évvel korábbit. Ez arra utalhat, hogy a megrendelésekben lassú élénkülés kezdődhet, még ha az év eleji adatokban a szezonális és időjárási hatások átmenetileg visszafogják is a teljesítményt.
Molnár Dániel a Gazdaségelemzési Központ vezető elemzője szerint is a januári visszaeséshez a szokatlanul erős havazás és a tartós hótakaró is hozzájárult, ami több építési munkát átmenetileg megnehezített. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy az éves alapú csökkenésben a magas bázis is szerepet játszhatott, ezért egyetlen hónap adataiból nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni. Ugyanakkor a rendelésállomány bővülése és az enyhébb februári időjárás miatt jó esély van arra, hogy az ágazat a következő hónapokban ledolgozza az év eleji visszaesés egy részét.
