Versenyképes rektori jövedelmek

Némi titokzatosság lengi körül a rektori fizetéseket, az viszont biztos, hogy van, aki több tízmillió forintot is keres évente. Az ügy akkor került újra reflektorfénybe, amikor – némileg váratlan módon – a felsőoktatási intézmények vezetői egyértelműen kiálltak a tandíj bevezetése mellett. Amellett, hogy a diákoktól beszedett pénz jól jön az iskoláknak, az sem kizárt egyes vélekedések szerint, hogy a rektorok azért is támogatják az oktatási kormányzat ötletét, mert a korábbi miniszter, Magyar Bálint gáláns volt velük. A parlamenti ciklus végén ugyanis ajánlást tett az illetékes egyetemi, főiskolai gazdasági tanácsoknak, miszerint ha ezt az intézmény anyagi helyzete lehetővé teszi, tegyenek javaslatot a rektorok illetményének jelentős emelésére – a professzori alapösszeg duplájára emelése mellett jelentős kiegészítést indítványozott a számukra –, a tárca vezetője pedig majd áldását adja rá. A politikus arra hivatkozott, hogy egy több tízmilliárdos költségvetésű intézmény irányítása menedzseri szakértelmet is igényel, ezért a vezetőknek versenyképes jövedelmük kell hogy legyen.

A gazdasági tanácsok azután vagy megfogadták a tanácsot, vagy nem. Mindenesetre nehéz kideríteni, hiszen az intézmények nagyon diszkrétek a kérdésben, többen elhárították az érdeklődést, a minisztériumtól sem kaptunk arra vonatkozó adatokat, hogy ki mennyit keres. Annyi bizonyos, hogy jelentős különbségek vannak a fizetésekben, s nem feltétlenül a munka és a felelősség nagysága alapján dől el, melyik rektor mennyi pénzt vihet haza, ebben a lobbizóképességüknek is nagy szerepe lehetett.

A 13 milliárd forintos költségvetésű Budapesti Corvinus Egyetemen minden maradt a régiben. A gazdasági tanács úgy határozott – mondta lapunknak Kővári Attila gazdasági főigazgató –, hogy akkor nőhet a rektor fizetése, ha az intézmény gazdasági teljesítménye is megemelkedik. A Miskolci Egyetem gazdasági-műszaki főigazgatója úgy fogalmazott: bérekről nem ad információt. Széll Gábor azért annyit elárult, hogy komoly önmérsékletet tanúsítottak, jutalomra például nem tettek javaslatot, fél év elteltével pedig újra visszatérnek a kérdésre. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora a Világgazdaságnak kijelentette: a gazdasági tanács előterjesztését a miniszter jóváhagyta. Molnár Károly mindamellett a pontos számot nem árulta el. Azt közölte a lapunkkal, hogy sokkal alacsonyabbak a rektori fizetések, mint amit a közvélemény erről gondol, s egyébként sem hiszi, hogy bűn, ha annyit keresnek, mint egy középvállalat vezérigazgatója. A Pécsi Tudományegyetemen most készítik elő a gazdasági tanács ülését, ahol a rektor munkaköri leírása mellett a fizetéséről határoznak, addig a korábbi összeg marad érvényben. Ferenci József gazdasági főigazgató nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, változik-e a helyzet. Lapunk úgy értesült, hogy a Szegedi Tudományegyetemen is végrehajtották a volt miniszter ajánlását, de a gazdasági és műszaki főigazgató nem volt hajlandó erről beszélni. Tráser Ferenc közölte: ez roppant érzékeny téma, s legyen elég annyi, hogy az egyetem a vezetőjével együtt teszi a dolgát.

Rektori pótlék: 60 ezer forint

Illetménykiegészítés: a 420-440 ezer forintos alapösszeg nulla-, egy-, két- vagy háromszorosa

Jutalom: az első három tétel éves összegének legfeljebb 80 százaléka

A maximális juttatásokat figyelembe véve egy rektor éves jövedelme csaknem 50 millió forint lehet

Rektori pótlék: 60 ezer forint

Illetménykiegészítés: a 420-440 ezer forintos alapösszeg nulla-, egy-, két- vagy háromszorosa

Jutalom: az első három tétel éves összegének legfeljebb 80 százaléka

A maximális juttatásokat figyelembe véve egy rektor éves jövedelme csaknem 50 millió forint lehet-->