Elemzők a kovergenciaprogramról: homály, lemaradás

A kiszivárgott konvergenciaprogram tervezete alapján csak rövid távon látható a stabilitás eléréséhez vezető út, és hiányzik a középtávú megoldás az MTI által pénteken megkérdezett elemzők szerint. A pénteki napilapokban, illetve csütörtökön késő este az Index internetes hírportálon megjelent - mint írják, a miniszterelnök környezetéből kikerült - dokumentum alapján Magyarország 2009-ig biztosan nem teljesíti az euróbevezetés kritériumait.

Nyeste Orsolya, az Erste Befektetési Bank elemzője szerint pozitívum, hogy a következő két évre reális mutatókat közöl a tervezet, középtávon azonban "homályba vesznek a részletek". Nyeste Orsolya elmondta: az, hogy reális számok jelentek meg a programtervezetben, javíthatja a kormány hitelességét, az azonban, hogy nem derül ki világosan, mikor tud az ország az ERM II. árfolyamrendszerhez csatlakozni, további bizonytalanságot okoz. A piacok negatívan reagáltak a megjelent tervezetre: a forint árfolyama több mint 1 százalékot gyengült a csütörtök délutáni szintjéhez képest, emelkedtek az állampapírhozamok és a piac visszaárazza a 8 százalék körüli kamatszintet.

Barcza György, az ING Bank elemzője úgy vélte, nem biztos, hogy nagy hiba volt kihagyni a tervezetből a csatlakozás konkrét céldátumát, és inkább az oda vezető út részleteit meghatározni. Hozzátette: az euró bevezetés dátumának meghatározása azonban korlátot szabhatna a következő választási kampány ígérgetéseinek. Az ING Bank elemzője szerint a tervezet alapján az látszik, hogy a kormány a radikális helyett ismét a mérsékelt átalakítást választotta. Ezzel elősegítheti ugyan a 2010-es országgyűlési választásokon való győzelmet, ugyanakkor veszélybe sodorja a gazdaság hosszú távú felzárkózását és azt kockáztatja, hogy Magyarország lemaradjon a régió többi országához képest.

Hegedűs Csaba, az Inter-Európa Bank elemzője szerint azzal, hogy kiszivárogtatták ezt a tervezetet, a kormányzat a piacot kívánta tesztelni. A sajtóban megjelent dokumentum szerint a gazdasági növekedés drasztikus csökkenésével, 2008-ig növekvő államadóssággal, valamint a reálbér és a lakossági fogyasztás csökkenésével számol a kormány a konvergenciatervben. A munkaanyagban a kormány nem határoz meg céldátumot az euró bevezetésének időpontjára. A tervezet elismeri, hogy a bruttó államadósság - amely a maastrichti kritériumok értelmében legfeljebb a bruttó hazai termék (GDP) éves értékének 60 százaléka lehet - már tavaly is 62,2 százalék volt, s erre az évre 67,3 százalékot, 2007-re 70,9, az azt követő évre 72,2 százalékot jósol. A csökkenés a prognózis szerint 2009-ben kezdődhet meg, de akkor is csak 70,4 százalékra mérséklődik a GDP-arányos államadósság.

A lapok birtokába jutott anyag a következő két évben a gazdasági növekedés drasztikus visszaesésével számol: a bruttó hazai termék növekedése az idei 4-4,1 százalék után jövőre mindössze 2,1 százalékos lesz, de 2008-ra is csak 2,6 százalékra emelkedik, és 2009-ben éri el újra a 4,1 százalékot. A munkaanyag 2007-ben 5,5 százalékos inflációt vár, 2008-2009-re pedig 3 százalékot. A tervezet szerint az idén még 2,5 százalékkal nő a lakossági fogyasztás, a reálbér pedig 3-4 százalékkal emelkedhet. Jövőre viszont a megemelt adó- és járulékkulcsok, az átmenetileg gyorsuló infláció, valamint a költségvetési szférában érvényesülő megtakarítások nyomán a reálbér 4 százalékkal, a lakossági fogyasztás akár 1 százalékkal is csökkenhet. (MTI)