Veszélybe kerülhet az, aki életbiztosítást köt, hogy az úgy megtakarított pénzéből fedezze a lakáscélú kölcsönt. Ha ugyanis rosszul gazdálkodik ő vagy a pénzét forgató biztosító, akkor a futamidő végén a saját tartalékaihoz kell nyúlnia, mert a biztosításban megspórolt pénze nem lesz elég a hiteltörlesztésre.
Az életbiztosítással kombinált lakáshitelek csapdát rejtenek magukban - hívja fel a figyelmet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a legújabb hírlevelében hasonló brit lakáshitelezési konstrukciók alapján. Előfordulhat, hogy a futamidő végén a biztosításban nem képződik annyi megtakarítás, amennyi a tőkerészének a törlesztéséhez szükséges lenne.
A minél jobb eladhatóság érdekében a bankok és biztosítók, valamint az értékesítő partnerek az életbiztosítással kombinált lakáshiteleknek többnyire csak a kedvező vonásait ismertetik - áll a PSZÁF tájékoztatójában. A problémák főleg a futamidő vége felé jelentkeznek majd, ahogy ez történt Nagy-Britanniában is - int óvatosságra a felügyelet.
Az ilyen konstrukció lényege, hogy az ügyfél köt egy életbiztosítást, és vagy ezt követően rövid idő múlva, de lehet, hogy csak 2-3 év elteltével, egy banktól kölcsönt vehet fel. A bank részére csak a kamatot és az esetleges költségeket fizeti rendszeresen az ügyfél, mivel a hitel tőke-részét a biztosító utalja át a banknak.
A tőke-törlesztés összege az életbiztosításban keletkezik. Konstrukciótól függően a havi befizetés 80-90 százaléka kerül e célra elkülönítésre, amit a biztosító befektet, és vagy a futamidő végén egy összegben, vagy mondjuk ötévente utal át a banknak.
Miután a biztosítást kötők maguk is dönthetnek arról, hogy a biztosító mibe fektesse az életbiztosításban képződő megtakarításukat, rossz választás esetén előállhat az a helyzet, hogy a törlesztés esedékességekor nem áll rendelkezésre akkora összeg, amennyire szükség lenne. Ha a biztosító maga dönti el, hogy mibe fekteti az ügyfelek pénzét, rossz piaci körülmények között akkor is hasonló helyzet állhat elő.
Nagy-Britanniában a mostanában lejáró - még a 90-es évek elején kötött - 8 millió darab életbiztosítással kombinált lakáshitelt kötőkből 2,7 millióan szenvedtek el átlagosan 7200 font (mintegy 3 millió forint) veszteséget. Ennyit kellett még utólag megfizetniük, hogy lezárják a szerződést (a többieknél kivették a hitelszerződés mögül a biztosítást).
Az ottani felügyelet több intézményt is megbírságolt, a nem megfelelő tájékoztatás miatt, sőt kártalanítaniuk kellett az ügyfeleiket is. A múlt évben minden 10 - pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos - panaszból 6 az ilyen konstrukciók ellen irányult, és amíg az 1980-as években a jelzáloghitelek döntő hányada ebben a konstrukcióban került eladásra, addig mára marginális a jelentőségük a piacon. (MTI)
