Bokros: halálra van ítélve a felosztó-kiróvó nyugdíjrendszer
Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, a Közép-európai Egyetem professzora szerint a Magyarországon ismét elinduló nyugdíjreform lényege az lenne, hogy a nyugdíjszisztéma tőkefedezeti pillére a felosztó-kirovó első pillér helyébe lépjen hosszabb távon. Az ex-pénzügyminiszter ezt kedden Budapesten a portfolio.hu internetes újság nyugdíjreformról tartott konferencián hangoztatta kedden Budapesten.
Bokros Lajos emlékeztetett arra, hogy a Magyarországon 1997-ben elindított nyugdíjreform komoly előrelépést hozott a tekintetben, hogy a korábbi egy pilléres állami felosztó-kirovó nyugdíjrendszerben új elemként megjelenítette a tőkefedezeti alapon működő magánnyugdíj-pénztárakat. Bokros Lajos elismerte, hogy azóta számos probléma merült fel a magánnyugdíj-pénztárak működésével kapcsolatban, azonban úgy fogalmazott: "a reform során nem lenne szabad kidobni a fürdővízzel a gyereket", vagyis a második pillér problémáit finom hangolással meg lehetne oldani, de a magánpénztárakra mindenképpen szükség van.
Hangoztatta, a felosztó-kirovó rendszer hosszabb távon halálra van ítélve már csak azért is, mert az elmúlt években a politikusok játékterévé vált. A konferencián Robert Holzmann, a Világbank igazgatója elmondta: a nyugdíjreform nem sajátosan magyar probléma, ellenkezőleg, "világjelenségnek" tekinthető reformfolyamat.
Kiemelte: a közelmúltban Lengyelországban, korábban pedig Svédországban hajtottak végre jelentős reformlépéseket a nyugdíjrendszerekben. Sőt napjainkban olyan hatalmas, óriási lélekszámú államokban, mint Kína és India, szintén reformfolyamat zajlik a nyugdíjszisztémát tekintve, ezek az országok egyfajta próbareformot igyekeznek megvalósítani.
Robert Holzmann szerint világtendenciának mondható az, hogy a nyugdíjrendszerekben elmozdulás figyelhető meg az egy pillérű állami nyugdíjszisztéma felől a két, illetve három pilléren nyugvó nyugdíjrendszerek irányába. "Ennek némileg ellene hat, hogy számos szakértő szerint sokba kerül a több pilléres nyugdíjrendszer bevezetése, hosszabb távon azonban a nyugdíjak finanszírozását tekintve csak ez enyhíthet az államháztartás pénzügyi gondjain".
Az igazgató rámutatott: a reformkísérletek döntő részének az az alapja, hogy a jelenleginél tisztább, átláthatóbb rendszerben tartják nyilván az állampolgári és vállalati befizetéseket egy több pilléres rendszerben. (MTI)
