Ki jár jól az erős forinttal? Élet a forinthullámvasúton

Nincs ember, aki előre látta, hogy a mostani magyarországi helyzetben erősödik majd a forint. A gazdaság „kisemberei”, a kis- és középvállalkozók csak kapkodják a fejüket a nemzeti valuta hullámzásai láttán. Az általunk megkérdezett szereplők azt mondják: az árfolyamot befolyásolni túl kicsik, így aztán már kitalálták, hogyan éljenek a forinthullámvasúton.

A kereskedő: Naszek György egy Budapest környéki kereskedelmi cég ügyvezetője. Nagy mennyiségben hoznak be édességet, gumicukrot Nyugat-Európából. Mint mondja, a zavargások után sem ő, sem a szakma nem számított forinterősödésre, és a mai napig az az általános felfogás, hogy év végére akár 300 forint is lehet az euró. „Ezt mondják a kiskereskedők, a pénzváltók, a bankosok is” – mondja. A mostani helyzetben azonban javultak a lehetőségeik. „Ezen a héten egy kamion helyett már kettőt rendeltem, mert most jobb feltételekkel tudok eladni, mint például a hazai gyártók” – magyarázza a helyzeti előnyt.

Naszek szerint az ő cégük például eleve bekalkulálja, hogy a szerződéskötés és a fizetés között esetleg gyengül a forint. Magyarországi áraikat ezért eleve kissé magasabbra veszik. Ha 4 százalékot esik a forint a tranzakció alatt, az még belefér a kalkulációba. Ha pedig közben erősödne a forint, az sem módosít az itthoni árakon, hiszen komolytalanná tenné cégét, ha a kiskereskedők felé mindig az euróval együtt hullámoznának az árai. Ha nyert az árfolyamon, akkor a nyereséget reklámba, promócióba forgatja, kedvezményeket ad. „Most javult a helyzet, ezért jövő hétre már szerveztünk is egy kóstolót. Ez többet hoz a konyhára, mintha egy-két forinttal olcsóbbak lennénk.”

Az őstermelő: „az egyik szemem sír, a másik meg nevet” – így fogalmaz az Év borásza, amikor az euróárfolyamról kérdezzük. Vincze Ottó egri bortermelő, aki tavaly nyerte el a kitüntető címet, 30-40 ezer palack bort szállít évente külföldre, amiért most kevesebb forintot kap. A borkészítéshez viszont a szőlőn kívül gyakorlatilag mindent külföldről kell behoznia, a borkezelő anyagoktól a parafadugóig, amelyek most olcsóbbak. Ezek azonban hullámzó hatások, forintgyengülésnél épp az ellenkezőjük igaz. Általánosabb jelenség, hogy a külföldről behozott borok egyre olcsóbbak, (most különösen) és bár minőségben nem versenyezhetnek a jó magyar borászatok termékeivel, az árlehajtó hatás egyértelmű. Ez nem új jelenség, az EU-csatlakozás óta fennáll. Így a borászok kénytelenek ezzel együtt élni, és azok stabilak, akik – mint Vincze Ottó – döntő mértékben a hazai piacra termelnek.

A beszállító: a borásszal ellentétes helyzetben van a veszprémi Pelso Kft., amely a világ nagy autógyárainak beszállítója. A hetvenfős középvállalat szerszámokat gyárt az Audi, a Suzuki, a Mercedes és más világmárkák gépsoraihoz. Mint Tímári László ügyvezető fogalmaz, nekik nincs módjuk az árfolyamot figyelni, hiszen a megrendelések időhöz kötöttek. A cég három hónapos átfutással dolgozik, vagyis a megrendelés, szerződéskötés és a végső fizetés között sok idő telik el, a forint pedig közben összevissza hullámzik. Most, hogy erős a magyar valuta, a cég nem jár túl jól, hiszen kevesebb forintot kap a Nyugat-Európából kapott euróért. Ebből már sokszor származott veszteség. Még szerencse – mondja az ügyvezető – hogy a legnagyobb megrendelővel, az esztergomi Suzukival forintban számolnak el. De a győri Audi például euróban számláz, így ott figyelni kell.

Az utaztató: „ha így marad az árfolyam, igen jó téli szezonunk lesz – összegzi a forint erősödésével kialakuló idegenforgalmi helyzetet Simon András, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének szóvivője. Szerinte az idei sítúrák és egzotikus téli utak árai az árfolyamtól függetlenül sem emelkedtek nagyon, így azonban akár olcsóbbak is lehetnek a tavalyinál. A magyar utasok jellemzően négy-hat héttel a síelés előtt döntenek egy túra mellett, így most még kevesen fizetnek be, de december táján élénkül a forgalom.