Nagyobb összegű ösztöndíjak

Az Erasmus-ösztöndíjak még mindig túl alacsonyak ahhoz, hogy a rosszabb anyagi helyzetű diákok is részt vegyenek az uniós diákcsereprogramban, és külföldön folytathassák tanulmányaikat – jelentette ki Ján Figel, az EU oktatási biztosa azon a múlt heti brüsszeli eseményen, amelyet az európai egyetemek határon átnyúló együttműködését támogató, 1987-ben elindított Erasmus program huszadik évfordulója alkalmából rendeztek meg. Az Európai Bizottság felmérése szerint tavaly az Erasmus-diákok átlagosan havi 140 euró ösztöndíjat kaptak megélhetési költségeik fedezésére. Figel szerint az összeg emelése szükséges ahhoz, hogy minél több európai hallgató tanulhasson külföldön. Ezért a biztos úgy véli, a tagállamoknak növelniük kellene az Erasmus program keretében nyújtott támogatásokat. Brüsszel reményei szerint jövőre az átlagos havi ösztöndíj 220 euróra emelkedhet.
Az emelésre vonatkozó brüszszeli felhívás elsősorban nem a kelet-európai új tagországokra, hanem a régi tagállamokra vonatkozik – nyilatkozta lapunknak az uniós képzési, oktatási programok hazai kezelését végző Tempus Közalapítvány Erasmus-koordinátora. Bokodi Szabolcs elmondta: míg a magasabb életszínvonalú nyugat-európai országok diákjai esetében csak mintegy 50-100 eurót tesz ki a havi ösztöndíj, addig az nálunk átlagosan 270 euró körül van. Egy nyugat-európai országban tanuló magyar Erasmus-diáknak általában a megélhetési költségeinek a felét fedezi az ösztöndíj, a fennmaradó részről magának kell gondoskodnia. Ebből adódóan a szakember szerint érdemes lenne a cseh, litván vagy az osztrák finanszírozási példát szemügyre venni, és a hazai finanszírozás mértékét tovább emelni. Hiszen a világot látott, nyelveket beszélő munkaerő képzésének a támogatása olyan hozzáadott értéket eredményez – véli a szakértő –, amely megtérülő befektetés lehet az ország számára. Mindamellett Bokodi Szabolcs szerint az sem feltétlenül igaz az Erasmusról, hogy csak a legtehetősebb családok gyermekeinek nyújt lehetőséget, mert az európai szintű legfrissebb felmérések szerint a programban részt vevők 82 százaléka az első a családban, aki tanulmányai egy részét külföldön végzi.
Az Erasmus program népszerűségének fokozása, a külföldön tanult szakemberek iránti megfelelő kereslet kialakítása miatt Bokodi elengedhetetlennek tartja, hogy a munkaadókkal minél jobban megismertessék a program előnyeit, és így az állásinterjúk során egyre több cégnél kérdezzenek rá a külföldi tanulmányokra. A hazai vállalatokat arra is fel kell készíteni – tette hozzá a programkoordinátor –, hogy jövő évtől az Erasmus-hallgatók már a szakmai gyakorlatot is elvégezhetik külföldön. Eszerint a hazai vállalkozások – amellett, hogy ők is fogadhatnak külföldi diákokat – majd olyan magyar szakembereket vehetnek fel, akiknek már megvan a külföldi szakmai gyakorlatuk is.

A 2005/2006-os tanévben Magyarországról több mint 2600 diák ment külföldre, ez a hazánkban 1997-től működő program történetében az eddigi legjobb eredmény.

A 2005/2006-os tanévben Magyarországról több mint 2600 diák ment külföldre, ez a hazánkban 1997-től működő program történetében az eddigi legjobb eredmény. -->