Volt idejük felkészülni a cégeknek

Nem egészen két hét múlva (március 1-jén) hatályba lépnek az új pénzforgalmi jogszabályok, a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökről szóló 227/2006. (XI. 20.) kormány-, valamint a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 21/2006. (XI. 24.) MNB-rendelet. Az új jogszabályokat már 2006 novemberében megjelentették, miután a jogalkotók elegendő felkészülési időt kívántak biztosítani a hatályuk alá tartozó pénzforgalmi szolgáltatók részére. Az érintettek tehát már az elmúlt hónapokban ismerkedhettek az új jogszabályokkal, ám ennek ellenére nem árt – ezen a fórumon is – áttekinteni az új szabályozás lényegi elemeit.

Alapvetően az tette szükségessé az újraszabályozást a pénzforgalomra vonatkozó új jogszabályok megjelentetésével, hogy a jegybanktörvény 2004. május 1-jétől hatályos módosítása pontosította az MNB pénzforgalommal kapcsolatos rendeletalkotási jogosultságát. Ez konkrétan meghatározta azokat a témaköröket, amelyek szabályozása a jegybank, illetve a kormány kompetenciájába tartozik. A jelenleg hatályos 232/2001. (XII. 10.) kormányrendelet és a 9/2001. (MK 147.) MNB-rendelkezés pedig a szabályozott témaköröket tekintve már nem felelt meg ennek a törvényi előírásnak.

Az új szabályozási jogkörök szerint teljes mértékben átkerültek a kormány szabályozási jogkörébe mindazon pénzforgalmi szabályozási területek, amelyek nem állnak közvetlen kapcsolatban a fizetési műveletek tényleges lebonyolításával. Ilyenek a bankszámla megnyitásával kapcsolatos követelmények, a bankszámla feletti rendelkezés, e rendelkezési jog korlátozása. Ugyanakkor kizárólag a jegybanknak van rendeletalkotási jogosultsága a fizetési forgalomban a fizetési megbízások lebonyolítására, az ügyfelek előzetes és utólagos tájékoztatására, a fizetési módokra és alkalmazásuk elsősorban technikai jellegű szabályaira vonatkozó követelmények esetében.

A pénzforgalmi szabályozási hatáskörök MNB és kormány közötti megosztása következtében a rendeletek egymással szorosan összefüggnek, egymást kiegészítő rendelkezéseket tartalmaznak, a bennük foglalt szabályokat együttesen kell értelmezni és alkalmazni. Ezért alapvető követelmény volt annak biztosítása, hogy azok azonos időpontban lépjenek hatályba.

Az új rendeletek kiadását az is indokolta, hogy a 2001. évi szabályozás egyes rendelkezései már elavultak, nem feleltek meg a piaci szereplők elvárásainak, illetve nem voltak összhangban az azóta módosult jogszabályi környezettel. Az új jogszabályok kiadását ezért a jogalkotók összekötötték a 2001. évi kormányrendelet és jegybanki rendelkezés előírásainak teljes körű felülvizsgálatával. Ennek során megoldásokat kerestek a 2001. évi szabályozás óta a piaci szereplők által felvetett gyakorlati problémákra és javaslatokra, a fizetési módok és a fizetési eszközök terén bekövetkezett fejlődésre, továbbá a határon átnyúló átutalásokat, valamint az elektronikus fizetési eszközökkel végzett műveleteket illetően az EU-jogharmonizáció teljessé tételére.

Tevékenységi alapon. Az eddigi alapvetően intézményi helyett tevékenységi alapon határozták meg hatályát. Ennek megfelelően kiterjed minden olyan szervezetre, intézményre, amely valamilyen pénzforgalmi szolgáltatást, készpénz-helyettesítő fizetésieszköz-kibocsátást és ezzel kapcsolatos szolgáltatásnyújtást végez. Ennek következtében a szabályozott tevékenységek kibővültek a készpénz-átutalási tevékenységgel és a belföldi postautalvány-szolgáltatással.

II. Ügyfél-tájékoztatás

Pénzforgalmi szolgáltatók. A fizetési megbízások teljesítésével kapcsolatos előzetes tájékoztatási kötelezettségük eddig csak azok költségvonzatára és határidejére terjedt ki. A transzparencia követelményének jobb érvényesülése érdekében 2007. március 1-jétől az összes lényeges további (eddig utólag is közölhető) feltételről előzetesen kell tájékoztatniuk ügyfeleiket.

Nem pénzforgalmi bankszámlák. Ezek (mint a lakossági folyószámlák) esetében rugalmasabbá váltak a bankszámlakivonat készítésének és elküldésének szabályai. Ha a bankszámlán csak költség- és kamatforgalom van, a hitelintézetnek az eddigi havonkénti gyakoriság helyett elegendő évente egyszer bankszámlakivonatot készítenie. A számlatulajdonos rendelkezhet úgy is, hogy a hitelintézet ne továbbítsa részére az elkészített bankszámlakivonatot, mert azt például a számlavezető fiókban személyesen akarja átvenni. A nem teljesült csoportos beszedési megbízásokról is tájékoztatnia kell a hitelintézetnek ügyfelét.

III. A fizetési megbízások lebonyolítása

Általános szabály. A fizetési megbízások lebonyolításának általános szabályai teljes folyamatra kiterjedően, az eddiginél áttekinthetőbben jelennek meg. Ennek megfelelően kiterjednek a fizetési megbízások érkeztetésére, azonosítására, a befogadás feltételeire, a sorba állítás és a részteljesítés szabályaira, a teljesítési határidőkre, továbbá annak meghatározására, hogy az ügyfél szempontjából mikor tekinthető a fizetési megbízás teljesítettnek.

Változtatások. A piaci szereplők jogos igényeit is figyelembe véve hajtották végre a változtatásokat. Így például változtak az átutalások költségviselési szabályai: ezek, eltérő megállapodás hiányában, eddig a megbízót terhelték, az új szabályozás szerint, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, mind a megbízó, mind a jogosult a saját hitelintézete költségét viseli. Egyértelműen rögzítették, hogy a teljesítési határidő kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni minden olyan napot, amelyen bármely, a fizetési megbízás teljesítésében közreműködő intézmény üzletvitel céljából nem tart nyitva. Az új kormányrendelet alapján legfeljebb 35 napig sorba állítandó előnyösen rangsorolt fizetési megbízásokon kívüli egyéb fizetési megbízások sorba állítási időtartama maximum 90 nap. Az új rendelet megszüntetett számos feleslegesnek ítélt, illetve a gyakorlatban merevnek bizonyult részletszabályt is.

IV. Fizetési módok

Kiegészítések. A belföldi fizetési forgalomban alkalmazható fizetési módok kiegészültek a rendszeres átutalás és a bankkártyával kezdeményezett átutalás konstrukcióival.

Új szabályok. A csoportos beszedési megbízás fokozottabb elterjesztése érdekében az új jogszabály több, a fizetési mód használatát, a bankváltást megkönnyítő szabályt iktatott be (például, hogy a felhatalmazás módosítását a jogosult is eljuttathatja a kötelezett hitelintézetéhez, bankváltásnál az előző hitelintézet érvényes felhatalmazásokról szóló igazolása a másik hitelintézetnél új felhatalmazásként felhasználható). Azonnali beszedési megbízást eddig csak forintban lehetett benyújtani. Tekintettel az utóbbi évek bírói gyakorlatára, a jogszabályalkotó lehetővé tette, hogy a jogosult bírósági határozaton alapuló devizakövetelését a határozatban megjelölt pénznemben meghatározott azonnali beszedési megbízással érvényesítse. Új szabály az is, hogy a kötelezett hitelintézetének az azonnali beszedési megbízás teljesítéséről vagy sorba állításáról haladéktalanul értesítenie kell a kötelezett számlatulajdonost.

Tevékenységi alapon. Az eddigi alapvetően intézményi helyett tevékenységi alapon határozták meg hatályát. Ennek megfelelően kiterjed minden olyan szervezetre, intézményre, amely valamilyen pénzforgalmi szolgáltatást, készpénz-helyettesítő fizetésieszköz-kibocsátást és ezzel kapcsolatos szolgáltatásnyújtást végez. Ennek következtében a szabályozott tevékenységek kibővültek a készpénz-átutalási tevékenységgel és a belföldi postautalvány-szolgáltatással.

II. Ügyfél-tájékoztatás

Pénzforgalmi szolgáltatók. A fizetési megbízások teljesítésével kapcsolatos előzetes tájékoztatási kötelezettségük eddig csak azok költségvonzatára és határidejére terjedt ki. A transzparencia követelményének jobb érvényesülése érdekében 2007. március 1-jétől az összes lényeges további (eddig utólag is közölhető) feltételről előzetesen kell tájékoztatniuk ügyfeleiket.

Nem pénzforgalmi bankszámlák. Ezek (mint a lakossági folyószámlák) esetében rugalmasabbá váltak a bankszámlakivonat készítésének és elküldésének szabályai. Ha a bankszámlán csak költség- és kamatforgalom van, a hitelintézetnek az eddigi havonkénti gyakoriság helyett elegendő évente egyszer bankszámlakivonatot készítenie. A számlatulajdonos rendelkezhet úgy is, hogy a hitelintézet ne továbbítsa részére az elkészített bankszámlakivonatot, mert azt például a számlavezető fiókban személyesen akarja átvenni. A nem teljesült csoportos beszedési megbízásokról is tájékoztatnia kell a hitelintézetnek ügyfelét.

III. A fizetési megbízások lebonyolítása

Általános szabály. A fizetési megbízások lebonyolításának általános szabályai teljes folyamatra kiterjedően, az eddiginél áttekinthetőbben jelennek meg. Ennek megfelelően kiterjednek a fizetési megbízások érkeztetésére, azonosítására, a befogadás feltételeire, a sorba állítás és a részteljesítés szabályaira, a teljesítési határidőkre, továbbá annak meghatározására, hogy az ügyfél szempontjából mikor tekinthető a fizetési megbízás teljesítettnek.

Változtatások. A piaci szereplők jogos igényeit is figyelembe véve hajtották végre a változtatásokat. Így például változtak az átutalások költségviselési szabályai: ezek, eltérő megállapodás hiányában, eddig a megbízót terhelték, az új szabályozás szerint, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, mind a megbízó, mind a jogosult a saját hitelintézete költségét viseli. Egyértelműen rögzítették, hogy a teljesítési határidő kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni minden olyan napot, amelyen bármely, a fizetési megbízás teljesítésében közreműködő intézmény üzletvitel céljából nem tart nyitva. Az új kormányrendelet alapján legfeljebb 35 napig sorba állítandó előnyösen rangsorolt fizetési megbízásokon kívüli egyéb fizetési megbízások sorba állítási időtartama maximum 90 nap. Az új rendelet megszüntetett számos feleslegesnek ítélt, illetve a gyakorlatban merevnek bizonyult részletszabályt is.

IV. Fizetési módok

Kiegészítések. A belföldi fizetési forgalomban alkalmazható fizetési módok kiegészültek a rendszeres átutalás és a bankkártyával kezdeményezett átutalás konstrukcióival.

Új szabályok. A csoportos beszedési megbízás fokozottabb elterjesztése érdekében az új jogszabály több, a fizetési mód használatát, a bankváltást megkönnyítő szabályt iktatott be (például, hogy a felhatalmazás módosítását a jogosult is eljuttathatja a kötelezett hitelintézetéhez, bankváltásnál az előző hitelintézet érvényes felhatalmazásokról szóló igazolása a másik hitelintézetnél új felhatalmazásként felhasználható). Azonnali beszedési megbízást eddig csak forintban lehetett benyújtani. Tekintettel az utóbbi évek bírói gyakorlatára, a jogszabályalkotó lehetővé tette, hogy a jogosult bírósági határozaton alapuló devizakövetelését a határozatban megjelölt pénznemben meghatározott azonnali beszedési megbízással érvényesítse. Új szabály az is, hogy a kötelezett hitelintézetének az azonnali beszedési megbízás teljesítéséről vagy sorba állításáról haladéktalanul értesítenie kell a kötelezett számlatulajdonost. -->