Bérfelvétel kérdőjelekkel
Egyelőre nem tudják a versenyszféra munkaadói, mi a teendőjük a májusi fizetések utalásánál, kell-e, s ha igen, mit kell kompenzálniuk a dolgozóiknak. A munka törvénykönyve legutóbbi módosítása értelmében ugyanis a foglalkoztató nem okozhat pluszköltséget a munkavállalónak azzal, hogy a dolgozó bankszámlájára utalja a havi fizetést.
Ez a szabály akár azt is jelentheti, hogy az utalás költségeit nem terhelhetjük rá a munkavállalókra, ám ez eddig sem volt gyakorlat – hangsúlyozta Zs. Szőke Zoltán. Az ÁFEOSZ alelnöke hozzátette: ám úgy is értelmezhető, hogy a dolgozó bankszámlájának – amelyre a bére érkezik – összes költségét mostantól a cégnek kell állnia. A munkaügyi tárca tájékoztatása szerint az előbbiről van szó, ám az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkavállalói oldala azért kérte a módosítást, hogy a bérfizetés modern módja ne a dolgozók zsebét terhelje.
Az OÉT munkaadói érdekképviseletei egységes jogszabály-értelmezést sürgetnek, ugyanis életidegen ez az új regula – fogalmazott lapunknak Wimmer István, az MGYOSZ főtitkára. A szabályozás kérdőjelei egyértelműen a félreértelmezhetőségből erednek. Ha a munkavállaló a bérfizetés miatt új bankszámlát nyit, akkor a foglalkoztatóknak át kell-e vállalniuk ennek költségét, illetve a meglévő számla vezetési díja is őket terheli-e? Wimmer István szerint az is kérdéses, hogy a havi javadalmazáshoz kapcsolódóan egyszeri pénzkivétet kell-e finanszírozniuk, vagy többet? Nem tudni, mi történik, ha a dolgozó nem egyszerre veszi fel a számláról a fizetést; ha több alkalommal, akkor a többit is finanszíroznia kell-e a foglalkoztatónak, vagy a felvett öszszeg arányában szükséges csak kompenzálniuk. Ha a munkaadónak kell finanszírozni a fizetéshez jutás költségeit, akkor kollektív szerződés hiányában egyenként szükséges a törvény miatt módosítani a munkaszerződéseket. A hozzájárulás mértéke ugyanis attól függ, hogy ki, hol és mennyiért nyitott, illetve vezettet bankszámlát. Az sem világos, milyen jogcímen fizesse ki a munkaadó a dolgozónak a bankszámla-hozzájárulást, hogy ne terhelje azt szja.
Mintát adhatna a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény gyakorlatban már létező megoldása, feltéve, ha az is jól működne. Itt még 1998-ban szabályozták ezt a kérdést. Fehér József, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára lapunknak elmondta: a közszféra munkaadói egyösszegű támogatást adnak a dolgozóknak. Ennek mértéke akár minisztériumonként is eltérhet, de legalább adómentes költség-hozzájárulást jelent. Az éves összeg még a háromezer forintot sem érte el dolgozónként az állami közigazgatásban, holott ennél többe kerül ez a pénzügyi folyamat, sőt, az idő múlásával – a költségvetési megszorítások miatt – erről az összegről is elfeledkeznek a munkaadók – emelte ki Fehér József.
A munkaügyi tárca tájékoztatása szerint az új regula értelmezését és gyakorlati alkalmazásának módját hamarosan az OÉT munkajogi bizottságában elemzik.
