Aranyeső Oroszországban

Hat éve nem látott ütemben növekedett az orosz gazdaság 2007 első negyedében, és egyelőre semmi jel nem utal arra, hogy az expanzió kifulladásától kellene tartani. A GDP értéke január és március között 7,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit; akkor mindössze ötszázalékos növekedést mértek. Jevgenyij Nadorsin, a moszkvai Trust Investment Bank vezető közgazdásza a Bloombergnek adott nyilatkozatában a fogyasztási boommal és szezonális hatásokkal magyarázta a kiemelkedő eredményt. Utóbbiak között említette a szokatlanul enyhe telet, amelynek köszönhetően az építőipar nagyon jó teljesítményt tudott felmutatni. Ami a lakossági fogyasztást illeti, azt a bérek emelkedése táplálja: az első negyedévben 18,5 százalékkal nőtt az oroszországi reálbérszint, így a havi átlagkereset immár 12 510 rubelre, azaz nagyjából 480 dollárra rúg. Ennek köszönhetően a kiskereskedelmi forgalom 13,4 százalékkal bővült az év első három hónapjában.

Vlagyimir Tyihomirov, az ugyancsak moszkvai UralSib Financial Corp. elemzője úgy véli: az év hátralévő részében a magánfogyasztás mellett a beruházások is nagy szerephez jutnak majd a gazdasági növekedésben. Az év eleje óta nem kevesebb mint 60 milliárd dollárnyi tőke áramlott Oroszországba, míg – az egyébként rekordnak számító – tavalyi esztendőben összesen 41,6 milliárd dollár érkezett az országba. A működőtőke-beruházások értéke persze ennek csak töredékét teszi ki, de az első negyedben mért 9,8 milliárdnyi FDI így is majdnem háromszorosa a 2006 megfelelő időszakában regisztrált értéknek.

Vlagyimir Putyin elnök gazdasági főtanácsadója, Arkagyij Dvorkovics azt jósolja, hogy 2007 egészében a tavalyihoz hasonlóan 6,7 százalékkal fog növekedni az orosz gazdaság kibocsátása. Ez azt jelenti, hogy a hivatalos Moszkva – bár a következő hónapok során az expanzió lassulására számít – összességében nagyon bizakodó. A legfrissebb makroadatok egyébként jó alapot szolgáltattak nemcsak ehhez a prognózishoz, hanem Putyin elnöknek a múlt hét végi szentpétervári gazdasági fórumon tett kijelentéséhez is, amely szerint Oroszország a világ egyik vezető pénzügyi központjává válhat, és a rubel tartalék valutaként is érdekes lehet majd a külföldi jegybankok számára. Szergej Ivanov miniszterelnök-helyettes ugyanezen a fórumon arról beszélt, hogy hazája 2020-ra – a jelenleg főként a nyersanyagexportra alapozott gazdaság diverzifikálásával – a világ öt vezető gazdasága közé kívánja felküzdeni magát (VG, június 11., 4. oldal).

A kormányzat és az elemzők derűlátását az orosz piacon tevékenykedő külföldi üzletemberek többsége is osztja. A londoni Economist Intelligence Unit (EIU) minap kiadott jelentéséből kiderül, hogy a vállalati felső vezetők 54 százaléka szerint a következő két évben az orosz piacnak magas vagy nagyon magas lesz a nyereségnövekedési potenciálja. India és Kína esetében ugyan ennél is magasabb (69, illetve 73 százalék) a derűlátók aránya, ám a többi feltörekvő piaccal kapcsolatban rendre pesszimistábban nyilatkoztak a megkérdezettek, nem is beszélve a fejlett nyugati országokról. Az oroszországi üzleti lehetőségekkel kapcsolatban ugyanakkor óvatosságra int, hogy az EIU által megkérdezett menedzserek nagy arányban panaszkodtak a korrupcióra, a politikai kockázatokra és az üzleti mindennapokat megkeserítő bürokráciára.

vg-összeállítás-->