Mennyit ér egy érem? Ebben nagyon veri a téli a nyári olimpiát – Magyarország a kevés kivétel között

A milánói-cortinai téli olimpia záróünnepségével a sport szempontjából lezárulnak a játékok, de pénzügyi értelemben most kezdődik igazán az elszámolási időszak. Az érem ugyanúgy a sportoló nyakába kerül télen és nyáron, de sok esetben a jutalmazás nem egyenlő. A mögötte húzódó jutalmazási rendszer, piaci érték és gazdasági hatás jócskán eltér.

Állami jutalmak – van, ahol egyenlőség, máshol rangsorolás

Magyarország azon kevesek közé tartozik, ahol nem tesznek különbséget a téli és a nyári érmek között. A Magyar Olimpiai Bizottság és a kormányzat jelenleg aranyérmenként 55 millió forintot fizet, függetlenül attól, hogy a siker nyári vagy téli játékokon született – írja a Magyar Nemzet oldala.

Nemzetközi szinten ez nem egyértelmű. Szerencsére több nagy sportnemzet szintén azonosan fizet a nyerteseknek, például ilyen az Egyesült Államok és Németország is. Ezzel szemben a legtöbb ázsiai ország különbséget tesz nyári és téli győzelem között. Kazahsztánban, Szingapúrban vagy Hongkongban (Hongkongnak külön Nemzeti Olimpiai Bizottsága van, külön csapatot indít, és az érmeit is külön számolják) a jutalmazás rendszere sokszor kiemelkedően magas pénzösszeget, sőt akár ingatlanjuttatást is jelenthet, különösen a globálisan nagyobb versenynek számító nyári sportágak esetében.
Az országonkénti ösztönzőrendszerek megmutatják, hogy az olimpiai érmek a sportértéken túl nemzeti presztízskérdést is hordoznak – a Hennsler oldalán olvashatunk erről.

A szponzori piac az igazi aranybánya

A valódi anyagi különbségek a szponzoráció piacán mutatkoznak meg. A nyári olimpia egy tömegrendezvény, amely rengeteg nézőt vonz élőben és online is. A márkák keresik a biztos sikert, ezért a szponzoráció itt tömegbázisalapon működik. Egy olimpiai bajnok úszó vagy tornász rövid idő alatt világszerte ismert arc lehet. 

A téli olimpia ezzel szemben szűkebb, de általában fizetőképesebb közönséget ér el. Itt a szponzoráció is máshogy működik, inkább lifestyle- és technológiai alapú. Ebben az esetben nemcsak nézettséget vásárolnak, hanem imázst is. Ezért előfordulhat, hogy egy kiemelt téli sportoló szponzori bónuszai meghaladják egy nyári atlétáét, még akkor is, ha a globális nézettség kisebb – erről az Infront oldalán olvashatunk részletesebben.

Mi történik a győzelem után? 

Az utóéletben is óriási különbségek vannak. A nyári olimpia után az érdeklődés egész gyorsan elhal. Ha nem lesz az adott sportolóból globális sztár, nagyjából három-hat hónap alatt jelentősen csökkenhet a népszerűsége. 
A téli sportolók helyzete egészen más. A játékok februárban érnek véget, de a világkupa-sorozatok azonnal folytatódnak. Az olimpiai érmesek a piaci értéküket azonnal készpénzre válthatják, ha ügyesen menedzselik a karrierjüket – a Science for sport oldalán olvashatunk erről.

Összességében tehát nem a sportolók érnek többet vagy kevesebbet, hanem a sport eladhatósága a változó tényező a képletben. A nyári olimpia globális tömegpiac, a téli inkább exkluzív prémiumszegmens. A nyári hős gyorsan világsztár lehet – és gyorsan el is tűnhet a reflektorfényből. A téli bajnok kisebb, de stabilabb, hosszabb távon monetizálható közegben mozog.

Ennyit ér egy aranyérem a téli olimpián – top 5 lista

• Szingapúr – 792 ezer dollár
• Hongkong – 768 ezer dollár
• Malajzia – 256 ezer dollár
• Kazahsztán – 250 ezer dollár
• Olaszország – 214 ezer dollár