Veres értékel: nőtt a kormányzati munka hitelessége - ötpárti egyeztetés indul

Az államháztartás átalakításában érdemi korrekció történt az elmúlt egy évben: a hiány jelentősen csökkent és megindultak a strukturális reformok - értékelte az elmúlt egy évet Veres János pénzügyminiszter kedden sajtótájékoztatón Budapesten.

A pénzügyminiszter hangsúlyozta: külföldi szakértői vélemények is megerősítették a döntések helyességét. Ismertette: 2006-ban a kiigazítás mértéke elérte a GDP 2,4 százalékát, az intézkedések áthúzódó hatásának köszönhetően reálisan elérhetőnek nevezte, hogy 2007-ben az államháztartás hiánya a GDP 6,4 százaléka legyen, szemben a konvergencia-programban prognosztizált 6,8 százalékkal.

Az elmúlt egy év legjelentősebb eredményei közé sorolta a kormányzati munka hitelességének növekedését, a költségvetési konszolidáció előrehaladását, a strukturális reformok elindítását, illetve az ártámogatási rendszer megváltoztatását. Az ártámogatási rendszer átalakításával az ilyen jellegű 800 milliárd forintos költségvetési kiadás 500-600 milliárd forintra csökken - fűzte hozzá. Említést tett a költségvetési szabályok változtatásáról is, amelynek köszönhetően - szavai szerint - biztonságosabban tervezhetőbbé válik a költségvetés.

A miniszter az eredmények közé sorolta, hogy a szürke és feketegazdaság kifehérítésére irányuló szabályoknak köszönhető a járulék többlet meghaladja a GDP 0,3 százalékát. A szigorodó szabályoknak köszönhetően ismertetése szerint visszaszorult az illegális cigaretta- és üzemanyag-forgalom.

Az APEH eddig lezárt mintegy 4.600 vagyonosodási vizsgálatából több mint 3.200 zárult adómegállapítással, 17 milliárd forint adókülönbözetet, míg VPOP 24 milliárd forint, illegális tevékenységből származó jövedelmet tárt fel - fűzte hozzá Veres János. A pénzügyminiszter bejelentette, hogy a héten ötpárti egyeztetés indul az államháztartás korszerűsítéséről.

A tárca honlapján közzétett munkaanyag a koncepció leglényegesebb kiinduló elemének nevezi, hogy 2007 őszén megszülessen az a kétharmados törvény, amely a Közpénzügyi felelősségről és az Országgyűlés Költségvetési Hivataláról szól.

A koncepció foglalkozik a fenntartható adósságszinttel, a tárgyévet követő évekre vonatkozó elsődleges, szufficites egyenleg cél meghatározásával, valamint az Országgyűlés Költségvetési Hivatala létrehozásával és feladatival. Egyes önkormányzatok szintjén a munkaanyag szerint a beruházások arányában limitálnák a hitelfelvételt úgy, hogy az eddigi hitelkorlátozási szabály is fennmaradna. A koncepció szerint a mindenkori költségvetési törvényben a parlament meghatározza a tárgyévet követő első és második év egyenleg céljait.

A költségvetési terv parlamenti elfogadása alapján a kormány három évre előre meghatározza a fejezetek támogatását. A kötelező ellentételezés szerint az Országgyűlés nem tárgyalhatna olyan törvényjavaslatot, vagy módosító indítványt, amelynek elfogadása esetén a hatályba lépéstől számított négy költségvetési év bármelyikében a költségvetési hiány nőne, vagy a költségvetési többlet csökkenne. Vagyis a javaslatoknak tartalmazniuk kell megfelelő forrást is a tervezett intézkedésekhez.

A zárszámadás parlamenti tárgyalása mintegy hat hónappal eltolódik a javaslat szerint, a tárgyévet követő második év tavaszára. A költségvetési tárgyalás egyfordulóssá válik, és új egységes elvek alapján határozzák meg a költségvetési tételek – jelenleginél szűkebb – körét, amelyek a végrehajtás során túlléphetők.

A költségvetési prezentáció fokozatosan átalakul: a parlament nem szavazhat olyan tételekről, amelyek adott évi összegét makrogazdasági és demográfiai folyamatok, valamint szaktörvények egyértelműen meghatározzák, például az adóbevételekről, illetve az EU befizetésről.

A munkaanyag szerint fokozatos bevezetés után az új típusú költségvetési rendszer 2012-től működhet teljes terjedelmében, de a szabályok bevezetése már rövid távon is jelentősen hozzájárulhat az egyensúly helyreállításához, ami íratlan feltétele az euró bevezetésének. A megvalósításhoz több 2/3-os törvényt is módosítani kell.