Zágráb drágább Pestnél

Budapest ma már egyáltalán nem számít drága városnak kelet-közép-európai összehasonlításban. Ezt erősíti meg a Mercer személyzeti tanácsadó cég aktuális elemzése, amely közel másfél száz nagyváros árviszonyait igyekszik összehasonlítani a multinacionális cégek külföldi vezetőinek költségszintje szempontjából. A megélhetési költségeknél New York jelenti az origót: az egyes városok értékeit az ottani szint százalékában fejezi ki a Mercer.

A magyar főváros e szerint 83,1 százalékon áll; ez valamelyest meghaladja ugyan a 2006-os szintet (80 százalék), ám így is csak az aktuális lista 60. helyére elegendő. Ennél Prága, sőt Pozsony és Zágráb is drágább. A horvát főváros tavaly óta előzte meg Budapestet – igaz ugyan, hogy akkor még Varsó is előttünk állt, most pedig már lejjebb található a listán. A kelet-európai városok közül a legdrámaibb mértékben Bukarestben drágult az élet: a 2006-os jelentés szerint még a New York-i érték alig 70 százalékából ki tudott jönni ott egy külföldi, ma viszont már 80 százalékhoz közelít a mutató. A rangsorban ez 36 hely ugrást jelentett, a 114.-ről a 78.-ra. Térségünk minden vizsgált városa előrébb lépett valamelyest az elmúlt egy esztendőben, ám Bukarestnél jóval kisebb mértékben (Budapest például öt helyet).

A mozgásokban az áremelkedések mellett természetesen az idén is nagy szerepet játszottak az árfolyamváltozások. Európa városai szinte kivétel nélkül drágultak, ez Rebecca Powers, a Mercer szakértője szerint jelentős részben a dollár euróval szembeni gyengülésével magyarázható. Ugyanakkor nemcsak az euróövezet városaira igaz ez a folyamat, hanem például a világ második legdrágább városának számító Londonra (tavaly 110,6, az idén 126,3 százalék), vagy a már említett kelet-közép-európai központokra is.

A világ legdrágább városának címét az idén is Moszkva érdemelte ki, azonban az orosz főváros New Yorkkal szembeni „előnye” 24-ről bő 34 pontra emelkedett egy év alatt. Yvonne Traber, a jelentés másik szerzője szerint ebben a rubel felértékelődése ugyanúgy szerepet játszott, mint az oroszországi árszínvonal megugrása. Szentpétervár egyébként szintén drágult, ha nem is olyan nagy mértékben, mint Moszkva (99,7, illetve 103 százalék).

A Közel-Keleten továbbra is Tel-Aviv a legdrágább város, sőt a második helyen lévő Dubainak az ottani szédületes fejlődés dacára történő lemaradása ma már sokkal nagyobb, mint volt egy évvel ezelőtt. Az amerikai kontinensen természetesen New York vezet, míg az Egyesült Államok több más nagyvárosa világviszonylatban meglepően olcsónak számít. Washingtont például Bukarest, Sao Paulo, Ammán vagy Újdelhi is megelőzi. A vizsgált másfél száz város közül a Mercer a paraguayi Asunciónt és a pakisztáni Karacsit találta a legolcsóbbnak.

Miután az elemzés célja az, hogy a multinacionális vállalatok és a nemzetközi szervezetek számára eligazodási pontot adjon a külföldre küldött dolgozók ellátmányával, illetve költségtérítésével kapcsolatban, érthető, hogy nem a helyi lakosság által igénybe vett fogyasztói kosárból indul ki.

Mindazonáltal a hosszú távú tartózkodás költségeit veszik számba: a vizsgált tényezők között a közlekedés és a lakhatási költségek ugyanúgy megtalálhatók, mint az étkezés, a ruházkodás, a szórakozás vagy a tartós fogyasztási cikkek árai.

Miután az elemzés célja az, hogy a multinacionális vállalatok és a nemzetközi szervezetek számára eligazodási pontot adjon a külföldre küldött dolgozók ellátmányával, illetve költségtérítésével kapcsolatban, érthető, hogy nem a helyi lakosság által igénybe vett fogyasztói kosárból indul ki.

Mindazonáltal a hosszú távú tartózkodás költségeit veszik számba: a vizsgált tényezők között a közlekedés és a lakhatási költségek ugyanúgy megtalálhatók, mint az étkezés, a ruházkodás, a szórakozás vagy a tartós fogyasztási cikkek árai.-->