Az idei legmagasabb értékén a kkv-index
Az Ecostat kis- és középvállalati konjunktúra indexe júliusban 93,8 százalékra emelkedett a májusi 92,8 százalékról illetve a júniusi 79,7 százalékról - közölte kedden legújabb felmérését az intézet. A bizalmi index 2006 júniusban 94,8 százalékon állt, tavaly júliusban 74,3 százalékra csúszott vissza, a mélypontot 2006 szeptemberében érte el 72,7 százalékkal.
(Az Ecostat a gazdálkodó szervezetek konjunktúra-indexét 2007 júliusától a nyugat-európai gyakorlat szerint új módszerrel, bázis-viszonyszámként számolja, alapként a 2004. évi havi indexek átlagát választva.)
Az idén júliusban a hazai kkv szektor növekvő hányada értékelte javulónak, illetve változatlannak az ország fejlődési esélyeit. Saját vállalkozásuk üzleti kilátásait 78 százalékuk pozitívan minősítette. A második féléves előrejelzés azt mutatja, hogy az ország helyzetében rosszabbodástól tart a vállalkozások 42 százaléka, ez megegyezik az első félévi aránnyal, javulásával számol a cégek mintegy harmada. Saját vállalkozásuk rövid távú lehetőségeit mérlegelve a romlással számoló cégek aránya 45 százalékról 32 százalékra csökkent, a gazdasági helyzetük javulásában bízó cégek aránya 11 százalékról 23 százalékra emelkedett, Júliusban nőtt azon cégek aránya, amelyek reális esélyt látnak teljesítményük rövid távú növelésére.
A júniusi 22 százalékkal szemben a második félévben fejlődést vár a kkv-k 39 százaléka, ezen belül dinamikus növekedést feltételez minden tizedik vállalat. A vállalkozások havi előrejelzéseiben tapasztalható ingadozás a belföldi értékesítési lehetőségek bizonytalanságával indokolható. A forint erős árfolyama fokozza az importversenyt a hazai piacokon, közben a szektor exportlehetőségei behatároltak. A gazdálkodási feltételek közül a tevékenység bővítését akadályozó tényezők közül első helyen szerepel az elégtelen belföldi kereslet és a kiszámíthatatlan gazdasági környezet, amelyet a tőkehiány követ. A felmérés megállapítása szerint a vállalkozások meghatározó többsége piacainak megtartására törekszik. Egytizedük saját előállítású készletei növelésével, 14 százalékuk csökkenéssel számol.
Az alapanyagok és félkész termékek készletének bővülésével a kkv szektor szereplőinek 13 százaléka, csökkenésével 11 százaléka kalkulál. A következő hat hónapban a kis- és középvállalatok döntő többsége a jelenlegivel egyező piaci viszonyokat feltételez, a hazai értékesítési lehetőségek rosszabbodásától 22 százalékuk tart. A külpiaci értékesítés megítélése kedvezőbb a júniusinál: bővülő exportpiaci lehetőségeket feltételez év végére a vállalatok 22 százaléka, szemben a júniusi 12 százalékkal, változatlan keresletet jelzett kétharmaduk. A felmérés szerint a kkv-k 57 százaléka a következő fél évben nem számol likviditási helyzetének változásával. A pénzügyi nehézségektől tartó cégek aránya 20 százalék, és több hónapja először ennél szélesebb vállalkozói kör, a cégek 25 százaléka pénzügyi helyzete javulásával számol. A cégek átmeneti fizetési nehézségeiket elsősorban pénzintézeti hitel felvételével, másodsorban fejlesztései elhalasztásával szándékozik megoldani, amit a fejlesztési szándék csökkenése is jelez. A kkv-k beruházási hajlandósága lanyhul, a rövid távú fejlesztések tendenciája fokozatosan csökkenő pályát ír le, jelentős havi ingadozásokkal - állapítja meg az Ecostat. Jelenleg a szektor beruházási hajlandósága a 2004 évi átlagos bázis-mutatóhoz viszonyítva 62 százalék, bár magasabb az előző havi 48 százalékos értéknél, de jócskán elmarad a februári, márciusi, vagy májusi mutatótól.
A cégek beruházásai tevékenységét akadályozó tényezők sorában a túlnyomó többség az elégtelen keresletet, a bizonytalan jövőt és a magas hitelkamatokat említették. Rövid távon a hazai vállalatok kapacitás-kihasználtsága enyhén javul. Míg júniusban a kkv-k 11 százaléka jelentős, 49 százaléka részben felesleges kapacitások kialakulását jelezte, júliusban ezek aránya 3 százalékra, illetve 45 százalékra csökkent. Miközben az egy évre visszatekintő fogyasztói áremelkedés júniusban 8,6 százalék volt, júliusban a kkv szektor éves inflációs előrejelzése 6,1 százalék, több mint egy százalékponttal alacsonyabb az előző havi prognózisnál, s alacsonyabb a reálisan várható ütemnél is.
Az év végére a kis- és középvállalatok 7,5 százalékos 12 havi inflációval számolnak, ami magasabb az elemzők által várt 5,1-5,5 százaléknál. A cégek azt tervezik, hogy működési költségek növekedése miatt termékeik és szolgáltatásaik idei árait 4,9 százalékkal emelik.
