Vészforgatókönyv az áfacsökkentésre

Egyelőre vészforgatókönyvként szerepel a kormányzati tervekben az élelmiszerek általános forgalmi adójának csökkentése – közölték lapunkkal az agrártárca illetékesei. A Pénzügyminisztérium pedig arról tájékoztatta a Világgazdaságot, még nincsenek pontos számítások arról, mekkora bevételkieséssel járna Gráf József agrárminiszter áfacsökkentési javaslata. Gráf bejelentése szerint a kormány lejjebb szállítaná egyes alapanyagok forgalmi adóját, ha az élelmiszerek – az általános világpiaci és hazai alapanyagár-emelkedés nyomán – 15-20 százaléknál nagyobb mértékben drágulnának. Az ugyanakkor tény, hogy a PM egyeztetéseket folytat az agrártárcával az ügyben, ez pedig arra utal: a kormány komolyan számol a gyors élelmiszerár-növekedés lehetőségével. Veres János pénzügyminiszter egy korábbi sajtónyilatkozata szerint csupán a szeptemberi adatok adhatnak majd okot az éves inflációs prognózis (hét százalék) felülírására.
Az érintett iparágak ugyanakkor ma még tárgyalnak kereskedelmi partnereikkel, így az áremelések csak a következő hetekben-hónapokban várhatók. Kormányzati szakértők úgy ítélik meg, hogy a kereskedelmi láncok ellenállása jelentősen „tompítja” majd az élelmiszeripar árnövelési kezdeményezéseit.
Egyelőre nem tudni pontosan, mely alapanyagok kerülnének fel a kedvezményezett termékek listájára. Leginkább egyes meghatározó agrártermékek (tőkehúsok, liszt) áfájának csökkentése jöhetne szóba, mivel e lépés más áruféleségek (húskészítmények, kenyér- és péksütemények) árát is befolyásolhatná. Ami a tőkehúst illeti: a kereskedelmi vállalatok állítják, egyes húsipari cégek a kilónkénti átlag 200 forintos drágulását kívánták elérni. Ez is mutatja, hogy nem csak a növényi termékeknél jelentkezik a drágulás – a takarmányárak robbanásával akár 30 százaléknyit is emelkedhetnek a húsárak Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke szerint. Ennek tompítására állapodtak meg az állattenyésztők a kormánnyal az 50 százalékos kamattámogatás mellett felvehető takarmányvásárlási hitelről.
A statisztikák szerint egyébként májusban az élelmiszerek fogyasztói árai 10,5 százalékkal nőttek az előző év hasonló időszakához képest, miközben az élelmiszeripar átadási árai csak 7,5 százalékkal emelkedtek – hívta fel a figyelmet Folláth Györgyné, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (Éfosz) főtitkára. Ebből az következik, hogy a kereskedők nagyobb mértékben drágították a termékeket, mint amekkora áremelést az ipari árak változása indokolt volna. Ágazati szakértők erre is hivatkozva úgy ítélik meg, a kereskedők a mai rendkívüli piaci helyzetben haszonrésük csökkentésével is fékezhetnék az általánossá váló élelmiszer-drágulást.
Ugyanakkor az Éfosz szerint is kérdéses, hogy a feldolgozók mekkora áremelést tudnak elfogadtatni a partnereikkel. Folláth Györgyné hozzátette: az iparágak árérvényesítő képessége jelentősen eltér egymástól. Főként azok a vállalkozások (például sütőipari cégek) vannak nehéz helyzetben, amelyeknek a termékeit az élelmiszerláncok maguk is elő tudják állítani. Ettől függetlenül élelmiszer-ipari szakértők is túlzónak tartják azokat az ágazati nyilatkozatokat, amelyek szerint számos áruféleségnél 40 százalék körüli áremelésre lenne szükség az alapanyagok drágulása miatt.

Egy esetleges áfaváltoztatás mérsékelheti az árakat a hazai piacon, ám kérdéses, hogy a csökkenés mennyire lehet tartós – mondta lapunknak Folláth Györgyné, az Éfosz főtitkára.

A kormány, illetve a parlament korábbi áfamérséklési döntése nyomán az élelmiszerárak a kereskedelemben eleinte csökkentek ugyan, de egy hónap múlva „visszaálltak” az eredeti szintre – hívta fel a figyelmet.

Agrárinfláció

Az utóbbi években megugró kínai és indiai kereslet és a bioetanol-ipar meglódulása mellett az Európa-szerte pusztító aszály játszott közre az agrárinfláció nekilendülésében.

Az élelmiszer-alapanyagok költsége ugyanakkor csak töredéke a végső fogyasztói áraknak. A kenyér esetében például – a gabonaár növekedése ellenére – „csupán” 20-22 forintos áremelkedésre lehet ősztől számítani.

Nehéz a becslés

A teljes élelmiszer-infláció becslése nagyon nehéz: függ ugyanis számos olyan alku és egyeztetés eredményétől, amely az alapanyag termelője és a végfogyasztó között zajlik.

Ráadásul az üzemanyagárak, így a szállítási költségek további emelkedése is jócskán hozzájárulhat a fogyasztói árak szárnyalásához; bár az agrárárboomhoz hasonló arányú emelkedésre nem számíthatunk az üzemanyagpiacon.

Jósolhatatlan

Mivel az alapanyagok és az élelmiszertermék ára között nehezen számszerűsíthető a kapcsolat, nehéz megjósolni, mennyivel mérsékelne egy 20 százalékos élelmiszer-drágulást az alapanyagok áfájának vágása.

Mivel – elemzői vélemények szerint – a kereskedők számára az export már most is vonzó lehetőség, az olcsóbb beszállítási árak nem feltétlenül jelentkeznének a fogyasztóknál.

Nagy a súly

A kormány aggodalma persze nagyon is érthető. Az infláció számításában ugyanis 22 százalékos súly jut az élelmiszereknek, a nyugdíjas-infláció esetében pedig ez az arány 30 százalék.

Ezért, ha a kormány nem számolt a korábbiaknál nagyobb mértékű élelmiszer-drágulással, akkor az agrárpiaci helyzet és az aszály miatt akár egy százalékpontot is ugorhat az éves átlagos infláció.

Egy esetleges áfaváltoztatás mérsékelheti az árakat a hazai piacon, ám kérdéses, hogy a csökkenés mennyire lehet tartós – mondta lapunknak Folláth Györgyné, az Éfosz főtitkára.

A kormány, illetve a parlament korábbi áfamérséklési döntése nyomán az élelmiszerárak a kereskedelemben eleinte csökkentek ugyan, de egy hónap múlva „visszaálltak” az eredeti szintre – hívta fel a figyelmet.

Agrárinfláció

Az utóbbi években megugró kínai és indiai kereslet és a bioetanol-ipar meglódulása mellett az Európa-szerte pusztító aszály játszott közre az agrárinfláció nekilendülésében.

Az élelmiszer-alapanyagok költsége ugyanakkor csak töredéke a végső fogyasztói áraknak. A kenyér esetében például – a gabonaár növekedése ellenére – „csupán” 20-22 forintos áremelkedésre lehet ősztől számítani.

Nehéz a becslés

A teljes élelmiszer-infláció becslése nagyon nehéz: függ ugyanis számos olyan alku és egyeztetés eredményétől, amely az alapanyag termelője és a végfogyasztó között zajlik.

Ráadásul az üzemanyagárak, így a szállítási költségek további emelkedése is jócskán hozzájárulhat a fogyasztói árak szárnyalásához; bár az agrárárboomhoz hasonló arányú emelkedésre nem számíthatunk az üzemanyagpiacon.

Jósolhatatlan

Mivel az alapanyagok és az élelmiszertermék ára között nehezen számszerűsíthető a kapcsolat, nehéz megjósolni, mennyivel mérsékelne egy 20 százalékos élelmiszer-drágulást az alapanyagok áfájának vágása.

Mivel – elemzői vélemények szerint – a kereskedők számára az export már most is vonzó lehetőség, az olcsóbb beszállítási árak nem feltétlenül jelentkeznének a fogyasztóknál.

Nagy a súly

A kormány aggodalma persze nagyon is érthető. Az infláció számításában ugyanis 22 százalékos súly jut az élelmiszereknek, a nyugdíjas-infláció esetében pedig ez az arány 30 százalék.

Ezért, ha a kormány nem számolt a korábbiaknál nagyobb mértékű élelmiszer-drágulással, akkor az agrárpiaci helyzet és az aszály miatt akár egy százalékpontot is ugorhat az éves átlagos infláció. -->