Létszükséglet a cégtitkok védelme

Félmillió dolláros óvadék ellenében szabadlábon várja az ítélethirdetést a kaliforniai Cupertinóban lakó Xiaodong Sheldon Meng 42 éves amerikai – korábban kínai – állampolgár, akit az Egyesült Államokban a bíróság Kína javára elkövetett gazdasági kémkedésért és a fegyverexport ellenőrzéséről szóló törvény megszegéséért mondott ki bűnösnek. Az országban egyébként több mint háromezer olyan kínai cég működik, amely kizárólag ipari kémkedéssel foglalkozik – közölte nemrég az FBI. A Szilícium-völgyben évente 20-30 százalékkal nő a kínai szakemberekkel összefüggő kémkedési ügyek száma, de az orosz, arab és más külföldi ipari kémek is egyre több fejtörést okoznak az amerikai cégeknek és hatóságoknak. Bár első számú gazdasági hatalomként az Egyesült Államok számít az ipari kémek legfontosabb célpontjának, az „ágazat” világszerte példátlan ütemben növekszik.

Ami a külföldi konkurenseket illeti, ezek amerikai cégeknek és kutatóintézeteknek dolgozó szakembereket igyekeznek beszervezni, más esetekben látszólag ártatlan üzleti kapcsolatokat létesítenek amerikai iparvállalatokkal, hogy ily módon jussanak hozzá gazdasági – akár bizalmas, titkos – információkhoz, és persze egyéb módszereket is alkalmaznak (vesztegetés, lehallgatás stb.). A szuperszámítógépek, a műholdak vagy a nanotechnológia ugyanúgy érdekes lehet a kémeknek, mint a legegyszerűbb napi fogyasztási cikkek. Az amerikai ipari biztonsági szövetség (ASIS) becslése szerint évente mintegy 60 milliárd dollár kárt szenvednek az ország vállalatai azáltal, hogy külföldi versenytársaik minimális ráfordítással megszerzik az általuk óriási összegekért kifejlesztett technológiákat.

Az Egyesült Államokban 1996. október 11-én lépett hatályba a gazdasági kémkedésről szóló törvény (Economic Espionage Act – EEA), amelynek hatálya egyaránt vonatkozik amerikai és külföldi állampolgárságú elkövetőkre. A gazdasági kémkedés elleni küzdelem az FBI igazgatója, Robert Mueller szerint mára annyira fontos lett, hogy a szövetségi iroda nyomozóinak a terrorizmus elleni küzdelem után a második számú prioritásuk. Ezért hozták létre az FBI-on belül a gazdasági kémkedés elleni részleget (Economic Espionage Unit – EEU), amelynek közegei nemcsak elhárítást végeznek, hanem közreműködnek a lehetséges érintettek szakmai képzésében, részt vesznek a témában szervezett konferenciákon, sőt ellátogatnak magánipari üzemekhez, vállalatokhoz is, szükség esetén konkrét, bizalmas és nem bizalmas jellegű prezentációkat tartanak. Az amerikai cégek az FBI külön telefonvonalán jelenthetik az EEU-nak, ha törvényszegést tapasztalnak, s időpontot kérhetnek prezentáció megtartására.

A kémkedésnek persze csak egy része illegális: a szorosan vett kémkedéssel párhuzamosan a törvényes eszközökkel folyó üzleti hírszerzés (Business Intelligence) iránti kereslet is ugrásszerűen nő. Óriási menynyiségű termelési adattal, eladási statisztikával, fogyasztói felméréssel, dolgozói jelenléti adattal és más információval dolgoznak ezek a szolgáltatók, amelyek megbízói ma már nem havi vagy heti rendszerességű jelentéseket, hanem gyakorlatilag valós idejű adatszolgáltatást várnak el. BGy–TG

Azonosítsuk be és értékeljük, hogy mit tartunk a cégen belül keresk.-üzleti titoknak

Dolgozzunk ki pontosan körülírt tervet a kereskedelmi-üzleti titkok védelmére

Biztosítsuk a kereskedelmi-üzleti titkok fizikai védelmét, és korlátozzuk a hozzájuk való hozzáférés lehetőségét

Korlátozzuk azt is, hogy a titkokról kiknek lehet az adott cégen belül tudomásuk

Folyamatosan nyújtsunk biztonsági jellegű oktatást a cég alkalmazottai részére

Azonosítsuk be és értékeljük, hogy mit tartunk a cégen belül keresk.-üzleti titoknak

Dolgozzunk ki pontosan körülírt tervet a kereskedelmi-üzleti titkok védelmére

Biztosítsuk a kereskedelmi-üzleti titkok fizikai védelmét, és korlátozzuk a hozzájuk való hozzáférés lehetőségét

Korlátozzuk azt is, hogy a titkokról kiknek lehet az adott cégen belül tudomásuk

Folyamatosan nyújtsunk biztonsági jellegű oktatást a cég alkalmazottai részére Nagy ipari kémbotrányok (válogatás) 2001: Az Unilever azzal vádolta a Procter & Gamble-t, hogy a hajápoló szereket érintő bizalmas adatokhoz jutott a szemétgyűjtők átkutatása révén. A Procter & Gamble elismerte, hogy áthágta saját etikai szabályait, és peren kívül megegyezett versenytársával.

2002: Diplomáciai botrány robbant ki Svédország és Oroszország között, miután Stockholm az Ericssonnál folytatott kémkedéssel vádolt több orosz diplomatát.

2003: A Lockheed Martin kémkedéssel vádolta a Boeinget, válaszul a Pentagon visszavont a Boeingtől egy 1 milliárd dolláros szerződést. A riiválisok csak 2005-ben békültek ki egymással.

2004: A Marks & Spencer felvásárlásáért folyó csata idején ismeretlenek lehallgatták a cég első emberének, Stuart Rose-nak a mobiltelefonját.

2005: Fény derült egy több száz főből álló, számos európai országban működő kínai iparikém-hálózatra. Módszerek Kereskedelmi-üzleti titkok ellopása, elrejtése, csalással, fortéllyal, félrevezetéssel történő elvitele.

Titkok másolása, sokszorosítása, róluk vázlat, rajz, fénykép készítése, titkok le-, illetve feltöltése, megváltoztatása, megsemmisítése, másodpéldány készítése.

Titkok átvétele, megvásárlása, tulajdonlása, amelyekről tudott, hogy azokat ellopták, eltulajdonították, engedély nélkül megszerezték vagy átalakították.-->