Moszkva visszavárja a németeket
Migráció. Az elmúlt évtizedekben tömegesen kivándorolt németek visszacsalogatásával szeretné enyhíteni az orosz kormány az ország elnéptelenedéséből fakadó gondokat. Oroszország lakossága ugyanis a hivatalos adatok szerint hatmillió fővel csökkent 1993 óta. Jelenleg 142 millióan élnek a világ legnagyobb területű országában.
A posztjáról a múlt héten távozott Mihail Fradkov miniszterelnök egyik utolsó hivatali ténykedése annak a programnak az elindítása volt, amely 2,8 milliárd rubelt, azaz 10 millió dollárt irányoz elő a lakásfeltételek, továbbá az egészségügyi ellátás és az iskolahelyzet javítására azokban a körzetekben, ahová a németeket visszavárják. Kormányzati források szerint mintegy nyolcezren már visszatértek a Volga-vidékre és Nyugat-Szibériába, ám többségüket csak ideiglenes szállásokon – például vasúti kocsikban – tudták elhelyezni.
Oroszországba még a 18. században, Nagy Katalin cárnő hívására érkezett nagyobb számú német földműves, őket a Volga déli folyásánál telepítették le – emlékeztet a Moscow Times. Sztálin parancsára azután 1941-ben Közép-Ázsiába és Szibériába deportálták a potenciális árulóknak tekintett volgai németeket, majd az 1950-es évektől megkezdődött kivándorlásuk Nyugat-Németországba. Bonn állampolgárságot adott nemcsak a német anyanyelvűeknek, hanem házastár-saiknak és leszármazottaiknak is. Az oroszországi németek exodusa 1990 után felgyorsult, és másfél évtized alatt berlini adatok szerint több mint kétmillióan kaptak közülük német útlevelet.
Civilszervezetek szerint az utóbbi években valóban megindult az orosz németek visszaáramlása: sokan a nyelvi és kulturális akadályok miatt nem találták meg a helyüket a német társadalomban, mások nem jutottak munkához, vagy egyszerűen hazahúzta őket a szívük. Egyesületük alelnöke, Adolf Braun azonban nem számít tömeges visszatelepülésre. Szerinte a kivándoroltak visszacsalogatását célzó moszkvai program csak akkor ért volna célt, ha három évtizeddel korábban indítják el. VG
