Orosz ellentámadás energiaügyben

Moszkvában ingerült reakciókat váltott ki az Európai Bizottság azon terve, hogy korlátozza az unión kívüli cégek ellenőrizetlen tulajdonszerzését a tagállamok energiaszektoraiban. Brüsszel, mint ismert, szeretné elkerülni, hogy – a bevitt energiahordozókra való nagyfokú ráutaltságon felül – az EU fontos elosztóhálózatok és más infrastrukturális aktívák unión kívüli tulajdonlása révén is kiszolgáltatottá váljék (VG, 2007. augusztus 31., 5. o.).

A bizottsági tervekre válaszolva a Kreml sajtótitkára, Dimitrij Peszkov először hitetlenségét fejezte ki. Mint mondta, nem tudja elképzelni, hogy a dolog egyáltalán napirendre kerüljön az Európai Unióban. Ha mégis megtörténne – mondta –, akkor Moszkva minden lehetséges jogi eszközzel fellép a „cégeit sújtó diszkrimináció” ellen. Peszkov azzal érvelt, hogy Oroszország mindig megbízható energiaszállítóként viselkedett az EU-val szemben, az oda irányuló szállításokat egyetlen alkalommal sem állította le – még a hidegháború legfeszültebb időszakában sem. A szóvivő érthetetlennek nevezte a „hisztéria határait súroló” európai reakciókat, és kijelentette, hogy a kölcsönös egymásrautaltság megfelelő stabilizáló hatást fejtene ki bármilyen „szélsőséges megnyilvánulással” szemben.

Az orosz gázipari óriás, a Gazprom nem kommentálta a Brüsszelből érkező híreket, a szóvivője csupán annyit közölt, hogy „az ördög itt is a részletekben bújik meg”. Mint a Financial Times emlékeztet, a cég korábban többször kifejezte azon szándékát, hogy nagyobb érdekeltséget szerezne a nyugat-európai elosztóhálózatokban és más gázipari érdekeltségekben. Az uniós részről egy ideje már forszírozott kölcsönösség kérdésében a Gazprom vezetői közölték, hogy készek hozzáférést biztosítani a készleteik egy részéhez, ha ennek ellenében jogot kapnak a tagállamokban bizonyos aktívák átvételére. Ehhez az első lépést egy használható modell megteremtése jelenthetné a Balti-tenger alatti gázvezeték működtetésében, illetve az E.On nagy-britanniai erőműépítéseibe való bekapcsolódás – hangoztatja az orosz nagyvállalat. Moszkvában azzal is érvelnek, hogy az UES országos áramszolgáltató vállalatban máris szerzett érdekeltséget az olasz Enel és a finn Fortum. vg

Jonathan Stern értékelése szerint az energiacégek ügyében egyébként is a tagállamok döntenek, ezért orosz vállalatok nem tudnak nagyobb érdekeltségekhez jutni.

Jonathan Stern értékelése szerint az energiacégek ügyében egyébként is a tagállamok döntenek, ezért orosz vállalatok nem tudnak nagyobb érdekeltségekhez jutni.-->