Adócsökkentés már jövőre?
Jövőre meghatározóvá válik a közösségi források szerepe, némileg emelkedik a reáljövedelem és a fogyasztás, és immár 4 százalék körül bővülhet a költségvetésből finanszírozott beruházások volumene is – közölte. Fontos célnak nevezte, hogy a közszférában a keresetek összességében megőrizzék a reálértéküket, ez részben az adójóváírás módosításával valósul meg. Jövőre mintegy 140 milliárd forintos növekedés zajlik le az általános közösségi szolgáltatási kiadásokban; ezt Veres János a vagyonfejezet életre hívásával, valamint a feketegazdaság elleni küzdelem támogatásával indokolta. A konszolidáció a társadalombiztosítás terén is érezteti hatását, a finanszírozás 20,5 százaléka azonban még jövőre is a központi büdzséből származik.
Magasabb sávhatár a személyi jövedelemadóban, emelkedő családi pótlék, az szja-felajánlások kibővítése 3 százalékra, valamint a korábban megfogalmazott elsődleges hiánycélpálya rögzítése – fogalmazta meg javaslatait az SZDSZ. A liberálisok egyelőre a pénzügyi tárcával egyeztetnek, és csak ezután dől el, hogy módosító javaslatok formájában az Országgyűlés elé terjesztik-e elképzeléseiket. Igaz, az szja-tábla módosításának kezdeményezését az adótörvényekhez kell benyújtani, de erre már csak kapcsolódó indítvány formájában van lehetőség. A korábbi javaslatok között ugyanakkor szerepel egy olyan fideszes módosító, amely szintén a sávhatár kitolását sürgeti.
Bár az MSZP szerint jövőre nincs mód az adók csökkentésére, és ezt korábban az SZDSZ vezetői is elfogadták, a liberálisok állításuk szerint azóta „áttanulmányozták” a jövő évi költségvetés tervét, és abban „megtalálták” a fedezetet. A rögzített elvek szerint ha felszabadul tartalék, akkor azt a hiány további lefaragására kell fordítani, erre azonban a liberálisok szerint nincs szükség. Tény, hogy a mostani előrejelzések még a decemberi konvergenciaprogramnál is kedvezőbb képet mutatnak. Van tehát mód adócsökkentésre, nem radikálisra, de a középréteg számára érezhetőre – vélik a liberálisok, akik szerint túlzott a jövő évi közalkalmazotti béremelésre elkülönített 170 milliárdos keret, s lehetne még faragni a közszféra kiadásain is. A szocialisták szerint ugyanakkor az SZDSZ-es kormánytagoknak „illene tudniuk”, hogy miért is van elkülönítve a közalkalmazotti bérkeret, annak terhére nem lehet indítványokat tenni. Tény az is: egyelőre a szabad demokrata országgyűlési frakció is megosztott abban, hogy érdemes volt-e megfogalmazni a javaslatokat. A gazdasági bizottság múlt heti ülésén ugyanakkor a Fidesz egyik képviselője, Matolcsy György is arról beszélt, hogy a jövő évi büdzsében akár 200 milliárd forintos „felesleg” is meglapulhat, és a volt gazdasági miniszter is az adók csökkentését javasolta e keret terhére. A Világgazdaság úgy értesült, hogy a születőben lévő fideszes módosítók között is lesznek ilyen irányú javaslatok, különösen abban a csomagban, amely a kormányt a választások előtti vállalásaival szembesíti. Márpedig ezek között komoly adóteher-mérséklés is szerepelt.
Ami az elsődleges hiánycélokat illeti: ezek nem szerepelnek a jövő évi költségvetés tervezetében, sőt a kormány eltörlésüket kezdeményezte a 2007-es büdzséről szóló törvényből is, mondván, az egyenleg rögzítésére majd a közpénzügyi csomagban kerül sor.
