Izzasztó gondok a gazdaságban
Az emberiségnek a következő száz év korai szakaszára jelentős, öt Celsius-foknál is magasabb melegedés kockázatát mutatja. Ez óriási változás, amelynek mértéke megegyezik a legutóbbi jégkorszak és a napjaink közötti hőmérséklet-különbséggel. Az éghajlatváltozás hatásai csak évtizedek múlva érezhetők teljes mértékben, ám ha nem cselekszünk, a költségek meghaladhatják a globális GDP öt százalékát (akár jelentősen is). Ezzel szemben megfelelő klímastratégia alkalmazásával a költségek várhatóan nem érik el a világ éves GDP-jének az egy százalékát.
Az eredményes klímastratégia megvalósításában kulcsszerep juthat az új technológiáknak. A Magyarország számára kiemelt fontosságú energiabiztonság terén is fejlődést hozhatnak, valamint javíthatják a gazdasági hatékonyság mutatóit. Ezáltal az éghajlatváltozásra adott válaszok jelentős üzleti lehetőségeket rejtenek, mivel az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiákhoz kapcsolódó technológiák, illetve javak és szolgáltatások évi több százmilliárd dolláros forgalmat bonyolító piacokká nőhetnek, s az új ágazatokban létrehozott munkahelyek száma is ennek megfelelően emelkedik majd. Magyarországnál maradva, irigylésre méltó kutatási és fejlesztési ágazatával miért maradna le ebben a versenyben? Csak arra van szükség, hogy a kormány megfelelő környezetet teremtsen, amelyben a vállalkozók élhetnek az új lehetőségekkel. Nem kell tehát választani az éghajlatváltozás elhárítása, illetve a bővülés és a fejlődés támogatása között. Az energiatechnológiákban és a gazdasági struktúrákban végbement változások lehetőséget teremtettek a növekedés és az üvegházhatású gázok kibocsátásának szétválasztására.
Persze az egyes országok által megtett lépések nem elégségesek, alapvető fontosságú, hogy nemzetközi szinten is sikerüljön hosszú távú célokat megfogalmazni. A hatékony globális válasz érdekében egyszerre három irányba kell lépni. Az első a szén-dioxid-kibocsátás árának megállapítása az adók, a kereskedelem és a szabályozás segítségével. A második a fejlesztések támogatása és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák alkalmazását segítő politika. A harmadik az energiahatékonyság növelése, az erdőirtások visszafogására irányuló politika, illetve az emberek meggyőzése arról, hogy ők is sokat tehetnek az éghajlatváltozás ellen.
A negyedik elem, az alkalmazkodás, hasonlóan fontos. A klímaváltozás hatásainak a legszegényebb országok a legkiszolgáltatottabbak. Alapvető fontosságú, hogy az éghajlatváltozás jelenségét beépítsék a fejlesztési politikájukba, illetve hogy a gazdag országok növeljék a fejlesztési célú segélyeiket. A nemzetközi támogatás javítaná az klímaváltozás hatásairól szóló regionális információk szolgáltatását, valamint segítené a szárazságnak, illetve az árvíznek jobban ellenálló, új terményfajtákra irányuló kutatásokat.
Még időben vagyunk az éghajlatváltozás legszörnyűbb következményeinek elkerüléséhez, de ehhez gyors és határozott cselekvésre van szükség. A klímaváltozással szembeni küzdelem nem a gazdasági növekedés akadálya, hanem lehetőség. Használjuk ki!
A szerző a Világbank volt alelnöke, a London School of Economics and Political Science professzora
