Az Európai Unió 2007–2013-as kohéziós politikáját teszik mérlegre ezekben a napokban Brüsszelben a leginkább érintettek. A Nyílt napok: régiók és városok európai hete címmel zajló program a regionális politika legnagyobb eseményének számít uniós berkekben.
Az idei – immár ötödik – rendezvénysorozaton a 27 tagállamból 212 régió és város, számos intézmény és cég mintegy ötezer delegáltja számol be a mostani programozási időszakkal kapcsolatos első tapasztalatairól a legilletékesebbeknek, az Európai Bizottság regionális főigazgatósága és a régiók bizottsága vezető képviselőinek. Egyúttal közösen elemzik, hogy miként járulhatnak hozzá a régiók és a városok a növekedéshez és foglalkoztatáshoz, továbbá a fenntartható energiagazdálkodáshoz, a tudomány és innováció, a régiók együttműködéséhez és a hatékony helyi önkormányzáshoz. A rendkívüli érdeklődés oka tehát nyilvánvaló: a tét nagy, ráadásul komoly kihívásokkal szembesülnek a közösség tagjai, ez biztosan hatással lesz a kohéziós politika jövőjére.
Fokozottabb ütemű növekedést és még több munkahelyet a csaknem 493 millió lakosú Európai Unió valamennyi régiójában és városában – ezzel a központi üzenettel startolt az idei év első napjától a mostani kohéziós politika, amely hosszas viták, kemény alkudozások után született meg. A kohéziós eszközök (strukturális és kohéziós alapok) segítségével megvalósuló, brüsszeli számítások szerint minden idők legjelentősebb beruházásainak összege a hét év alatt eléri a 347,4 milliárd eurót, ez a közösségi költségvetés 35 százalékával egyenértékű. Erre a keretre a tagállamok 441 operatív programot nyújtottak be az Európai Bizottságnak jóváhagyásra.
Köztudott, hogy az EU intézményrendszere térségekben, régiókban „gondolkodik”. A teljes összeg 81,5 százalékával a „konvergencia” célkitűzés alá tartozó 100 legszegényebb – az uniós átlag 75 százaléka alatti egy főre jutó GDP-vel rendelkező – tagállam és régió felzárkózását támogatja az EU. A többi 168 régió a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés alá tartozik. Itt 55 milliárd eurót, a keret 15,5 százalékát fordítják az innováció, a fenntartható fejlődés, a könnyebb hozzáférhetőség és az oktatási-képzési projektek támogatására. Újdonság az előbbiekkel egyenrangú célkitűzés, a 2007–2013-as időszakban az európai területi együttműködés. Itt a teljes keret 2,5 százaléka a határokon átnyúló, a transznacionális és az interregionális kooperáció fejlesztését szolgálja.
Az Eurostat adatai szerint a 27 tagállamot tömörítő közösség legszegényebb régiója Románia déli részén található, az egy főre jutó EU-s GDP-átlag 24 százalékával, vele szemben a leggazdagabb Belső-London áll 303 százalékos mutatóval. A közösség statisztikai hivatalának legutóbbi, 2004-es adatokra épülő kimutatásából az is kiderül, hogy az Európai Unió 268 NUTS-2 (statisztikai és tervezési) régiója közül a tíz legszegényebb mind a 2007. január 1-jétől felvételt nyert Romániában és Bulgáriában van. Ezzel szemben a közösség három leggazdagabb régiója a már említett Belső-London mellett Luxemburg 251 és Belgiumban Brüszszel főváros régió 248 százalékos mutatóval.
Magyarországon az egy főre jutó bruttó hazai termék az EU-átlag 64 százaléka volt 2004-ben. Az itteni hét régió közül Közép-Magyarország áll a legjobban, 101,6 százalékkal. Nyugat-Dunántúl 66,8, Közép-Dunántúl 61,1, Dél-Dunántúl 45,6, Dél-Alföld 44,2, Észak-Magyarország 42,5 és végül az Észak-Alföld 41,9 százalékos fejlettségi szinten volt három éve.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.