Kohéziós vizsga Brüsszelben

Az Európai Unió 2007–2013-as kohéziós politikáját teszik mérlegre ezekben a napokban Brüsszelben a leginkább érintettek. A Nyílt napok: régiók és városok európai hete címmel zajló program a regionális politika legnagyobb eseményének számít uniós berkekben.

Az idei – immár ötödik – rendezvénysorozaton a 27 tagállamból 212 régió és város, számos intézmény és cég mintegy ötezer delegáltja számol be a mostani programozási időszakkal kapcsolatos első tapasztalatairól a legilletékesebbeknek, az Európai Bizottság regionális főigazgatósága és a régiók bizottsága vezető képviselőinek. Egyúttal közösen elemzik, hogy miként járulhatnak hozzá a régiók és a városok a növekedéshez és foglalkoztatáshoz, továbbá a fenntartható energiagazdálkodáshoz, a tudomány és innováció, a régiók együttműködéséhez és a hatékony helyi önkormányzáshoz. A rendkívüli érdeklődés oka tehát nyilvánvaló: a tét nagy, ráadásul komoly kihívásokkal szembesülnek a közösség tagjai, ez biztosan hatással lesz a kohéziós politika jövőjére.

Fokozottabb ütemű növekedést és még több munkahelyet a csaknem 493 millió lakosú Európai Unió valamennyi régiójában és városában – ezzel a központi üzenettel startolt az idei év első napjától a mostani kohéziós politika, amely hosszas viták, kemény alkudozások után született meg. A kohéziós eszközök (strukturális és kohéziós alapok) segítségével megvalósuló, brüsszeli számítások szerint minden idők legjelentősebb beruházásainak összege a hét év alatt eléri a 347,4 milliárd eurót, ez a közösségi költségvetés 35 százalékával egyenértékű. Erre a keretre a tagállamok 441 operatív programot nyújtottak be az Európai Bizottságnak jóváhagyásra.

Köztudott, hogy az EU intézményrendszere térségekben, régiókban „gondolkodik”. A teljes összeg 81,5 százalékával a „konvergencia” célkitűzés alá tartozó 100 legszegényebb – az uniós átlag 75 százaléka alatti egy főre jutó GDP-vel rendelkező – tagállam és régió felzárkózását támogatja az EU. A többi 168 régió a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés alá tartozik. Itt 55 milliárd eurót, a keret 15,5 százalékát fordítják az innováció, a fenntartható fejlődés, a könnyebb hozzáférhetőség és az oktatási-képzési projektek támogatására. Újdonság az előbbiekkel egyenrangú célkitűzés, a 2007–2013-as időszakban az európai területi együttműködés. Itt a teljes keret 2,5 százaléka a határokon átnyúló, a transznacionális és az interregionális kooperáció fejlesztését szolgálja.

Az Eurostat adatai szerint a 27 tagállamot tömörítő közösség legszegényebb régiója Románia déli részén található, az egy főre jutó EU-s GDP-átlag 24 százalékával, vele szemben a leggazdagabb Belső-London áll 303 százalékos mutatóval. A közösség statisztikai hivatalának legutóbbi, 2004-es adatokra épülő kimutatásából az is kiderül, hogy az Európai Unió 268 NUTS-2 (statisztikai és tervezési) régiója közül a tíz legszegényebb mind a 2007. január 1-jétől felvételt nyert Romániában és Bulgáriában van. Ezzel szemben a közösség három leggazdagabb régiója a már említett Belső-London mellett Luxemburg 251 és Belgiumban Brüszszel főváros régió 248 százalékos mutatóval.

Magyarországon az egy főre jutó bruttó hazai termék az EU-átlag 64 százaléka volt 2004-ben. Az itteni hét régió közül Közép-Magyarország áll a legjobban, 101,6 százalékkal. Nyugat-Dunántúl 66,8, Közép-Dunántúl 61,1, Dél-Dunántúl 45,6, Dél-Alföld 44,2, Észak-Magyarország 42,5 és végül az Észak-Alföld 41,9 százalékos fejlettségi szinten volt három éve.