BUX 41,906.58
+1.60%
BUMIX 3,960.45
+0.94%
CETOP20 1,960.74
+2.16%
OTP 10,580
+0.71%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-5.33%
+2.90%
-0.20%
ZWACK 17,500
+1.74%
0.00%
ANY 1,640
+0.31%
RABA 1,165
+0.87%
0.00%
-0.49%
+1.89%
+0.46%
OPUS 193.2
-0.21%
-7.36%
+2.00%
0.00%
+4.39%
OTT1 149.2
0.00%
-1.99%
MOL 2,834
+1.21%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
+1.85%
+1.22%
EHEP 1,645
+2.81%
+1.43%
+1.67%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.72%
+8.53%
0.00%
SunDell 42,000
+5.53%
-2.33%
+2.65%
-4.40%
0.00%
+1.89%
+10.89%
GOPD 9,020
-27.84%
OXOTH 3,700
-2.37%
0.00%
NAP 1,226
+0.66%
-12.34%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Lassulás előtt a gazdasági növekedés

A világgazdaság egészéhez hasonlóan az izraeli gazdaság is az elmúlt években szokásosnál lassúbb növekedésre számíthat jövőre. A Közel-Kelet legfejlettebb, nem olajalapú gazdaságában a GDP 2008-ban várhatóan 3,8 százalékkal bővül a Nemzetközi Valutaalap (IMF) friss előrejelzése szerint, ez érezhetően szerényebb tempó, mint az ez évre várható 5,1 százalék. Ráadásul az IMF lejjebb is vitte a jövő évi előrejelzését, hiszen hat hónappal korábban még 4,4 százalékos növekedést jósolt a zsidó állam gazdaságának.

Mi áll a lassulás hátterében? A romló nemzetközi környezet éppúgy, mint a belső kereslet lankadása. A négy év óta tartó töretlen fellendülés fő húzóerejének eddig az export, a vállalati beruházás és a lakossági fogyasztás számított, de 2008-ban vélhetően mindhárom visszafogottabb lesz az elmúlt években megszokottnál.

A kivitel bővülését jelentősen visszaveti, hogy a zsidó állam exportjának legfontosabb felvevőpiaca, a teljes kivitel egyharmadát befogadó Egyesült Államok gazdasága nagyon lelassul (sőt, ott a recesszió sem kizárt). A vállalatok beruházási tevékenységét az elmúlt évek gyors növekedése révén elért telítettség veti vissza – ahogy a Bank Leumi vezető közgazdásza a Bloomberg szerint fogalmazott: „Az elmúlt két évben a vállalatok már megvalósították azokat a beruházásokat, amiket akartak.” Gil Bufman szerint a lakossági fogyasztást pedig az veti vissza, hogy a tartós fogyasztási cikkek iránt az elmúlt években felpörgött rendkívül nagy lakossági kereslet egyszerűen tovább már nem tartható fenn.

A Hezbollah ellen tavaly nyáron vívott 34 napos háború kudarca szintén némileg visszavetette az izraeli gazdaságot, de csak a vártnál kisebb mértékben. A legjobban persze az idegenforgalom szenvedte meg a harci cselekményeket, ott 37 százalékos volt a visszaesés a háborút közvetlenül követő időszakban, de azóta stabilizálódott a helyzet. Bár a háború következményeit összegző jelentés szerint a libanoni területekről kiinduló rakétatámadások miatt mintegy kétezer izraeli lakás megsemmisült és további kilencezer megrongálódott, több mint ezer hektár erdő leégett, háromszázezer izraeli lakos elmenekült az északi területekről, 158-an meghaltak és 1500-an megsebesültek, a háború makrogazdasági következményei viszonylag csekélynek tekinthetőek. A becslések szerint az izraeli gazdaság összes vesztesége 3,5 milliárd dollárra tehető, ennek nagy részét a rakétatámadások, illetve a tőlük való félelem miatt leállt vállalkozások elmaradt bevétele okozta. Ez az összeg azonban csekély az ország 195 milliárd dolláros teljes GDP-jéhez képest (ez, nem mellékesen, nagyjából akkora, mint a magyar, pedig Izraelnek csupán 7 millió lakosa van – a szerk.).

A háború makrogazdasági hatását vélhetően bőségesen ellensúlyozza az államháztartási kiadások várható emelkedése. Mivel könnyen lehet, hogy jövőre előre hozott választásokra kerül sor, a koalíciós pártok komoly nyomás alá helyezték az izraeli pénzügyminisztériumot a kiadások növelése érdekében. Elemzők szerint a jövő évi államháztartási hiány a GDP 2,5-3 százalékát is elérheti emiatt – ez magyar szemmel alacsonynak tűnik, de magas egy olyan országban, ahol az elmúlt években ez a mutató 1 százalék körül volt, és ahol az államadósság meghaladja a GDP 90 százalékát.

Akár érezhető hatása is lehet az izraeli gazdasági növekedésre annak is, hogy a londoni tőzsdén az országot a közelmúltban a fejlett piacok közé sorolták át az eddigi feltörekvő piaci kategóriából. Ez a Merrill Lynch amerikai befektetési bank szerint vélhetően 3 milliárd dollárnyi pótlólagos forrás megjelenését eredményezi majd a tel-avivi tőzsdén, hiszen sok olyan alap is vásárol majd ezentúl izraeli részvényeket, amely kizárólag a biztonságos, fejlett piacokon fektet be. Más elemzők szerint azonban akár ellenkező előjelű is lehet a hatás, mert a fejlett piaci portfólióknak az izraeli papírok legfeljebb 0,5 százalékát tehetik ki (a feltörekvő piaci portfólióknak viszont 2-4 százalékát adták), és sok alapkezelőnek egyszerűen nem éri meg elemzői kapacitásokat lekötni egy ilyen csekély részesedés miatt, így akár az izraeli részvényektől való elfordulás is következménye lehet az átsorolásnak. Hasonló folyamat játszódott le 2001-ben, amikor a tőzsdéken Görögországot sorolták át a feltörekvő piacok közül a fejlettek közé – emlékeztet a Lehman Brothers egyik elemzője, Joseph Wolf, akit a Reuters idézett.

Szintén kérdéses, hogy milyen hatása lesz a növekedésre az infláció várható megjelenésének. A fogyasztói árak növekedési üteme jövőre várhatóan meghaladja a 2 százalékot, ez ahhoz képest, hogy az idén alig több mint nulla lesz a pénzromlás üteme, gyorsulásnak számít. A Jerusalem Post máris arról számolt be, hogy a legnagyobb izraeli cégek finanszírozási költségeik növekedésére számítanak, mert emelkedni fog az általuk kibocsátott, inflációkövető kötvények után fizetendő hozam.

Igaz, ezt bőségesen ellensúlyozhatja a továbbra is igen élénk működőtőke-beáramlás. Az idén az ENSZ kereskedelemfejlesztéssel foglalkozó szervezete (UNCTAD) szerint vélhetően 9,5 milliárd dollárnyi friss FDI érkezik Izraelbe, ez a második legmagasabb összeg lesz az ország történetében (a rekordot a tavalyi 14,3 milliárd dolláros beáramlás tartja).

A bőséges működőtőke-beáramlás nem utolsósorban annak köszönhető, hogy a jól képzett munkaerőre alapozva Izraelnek az utóbbi években sikerült igen gyorsan fejlődő számítástechnikai szektort kifejlesztenie. A „Szilícium-vádi”, ahogy sokan az izraeli gazdaságot tréfásan nevezik (a kaliforniai Szilícium-völgyre utalva), hosszú távon tekintve nem is igényel mást további lendületes fejlődéséhez, „csupán” azt, hogy végre béke legyen a térségben…




Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek