Jól belehúzott az eurózóna

Meglódult a GDP-bővülés az eurózóna országaiban a harmadik negyedévben – mégpedig a vártnál is gyorsabb ütemben. Az Eurostat adatait kommentálva a Reuters által megszólaltatott elemzők azonban rámutatnak: ezt a kedvező képet inkább csak a visszapillantó tükörben lehet látni, az idei október–decemberi időszakra és a későbbi hónapokra erőteljes lassulással kell számolni.

Az egységes valutát használó 13 tagállamban a – negyedévről negyedévre alapon számított – növekedés 0,7 százalék volt a július–szeptemberi időszakban, jóval gyorsabb, mint az előző három hónapra kimutatott 0,3 százalék. A szóban forgó adat éves rátára átszámolva 2,6 százalékos GDP-emelkedést tükröz, árnyalatnyival nagyobbat, mint az április–júniusi időszakra kimutatott 2,5 százalék. A mostani hetekre vonatkozó, legfrissebb adatok azonban a gazdasági tevékenység komoly lassulását sejtetik: gyengül a globális kereslet, az euró drágulása miatt romlik a tagországok külső versenyképessége, szigorodnak a hitelfelvétel feltételei, lankad az ingatlanpiac, a gyorsan dráguló üzemanyag- és élelmiszerárak pedig elkerülhetetlenül visszavetik a fogyasztást. A Société Générale közgazdásza, Olivier Gasnier emiatt ez év utolsó negyedévre 0,2 százalék körül expanziót valószínűsít az egységes valutát használó térség egészére.

A harmadik negyedév kedvező adatát nagyrészt az euróövezet legnagyobb gazdaságainak jó teljesítménye adta. A negyedévről negyedévre számított GDP-növekedés Németországban 0,7 százalék volt, ezt a Reuters a beruházások – ennek részeként az építőipari tevékenység – fellendülésére és kisebb részben a fogyasztói kereslet szerény élénkülésére vezeti vissza. Ezért a tavalyi 2,9 százalékos növekedés a kormány szerint az idén még mindig kijöhet 2,4 százalékra, ez az 1990-es újraegyesítés utáni időszak újabb kiemelkedő eredménye lenne. Az euróövezet egészének konjunktúráját veszélyeztető tényezők azonban a németeknél is hatnak, ezért elkerülhetetlen a lassulás, bár recesszióra nem kell számítani.

Franciaországban 0,7 százalékra gyorsult a negyedéves növekedés a július–szeptemberi időszakban, az előző három havi 0,3 százalékról. Itt az élénk belső kereslet adta a fellendülés fő erejét, de – korábbi vészjósló nyilatkozatokat cáfolva – a kivitel is jelentős impulzust adott a kibocsátásnak. Ugyancsak javította a harmadik negyedéves euróövezeti GDP-adatot a vártnál gyorsabb olasz, spanyol és holland növekedés. Összességében azonban ezekben az államokban is a mostani számokat tekintik az utolsó kedvező adatnak, a széles körben várt lassulás előtt. VG