A fő cél a kiadások csökkentése
Ahogy az a jelentésben publikált alap-előrejelzésből kiolvasható, a költségvetési pálya dinamikájában eltér a konvergenciaprogram pályájától. Ennek oka, hogy a program első időszakában a bevételek vártnál kedvezőbb alakulása miatt a hiánycsökkentés üteme gyorsabb, mint amit a program tartalmazott, ugyanakkor a kormányzati kiadások kezdenek felzárkózni a magasabb bevételi szinthez. A realizált többletbevételt az idén részben, jövőre nagyobbrészt a kormányzat elkölti (például: az állami bérek befagyasztása 2008-ban már nem lesz effektív). Ennek következtében a pálya egészére igaz, hogy a fiskális kiigazítás az állam magasabb jövedelemcentralizációja (és újraelosztása) mellett valósul meg, mint amivel a konvergenciaprogram számolt. Ez pedig – a jövedelmek vártnál magasabb adóterhelése miatt – fékezheti a gazdaság növekedését.
Az MNB előrejelzése szerint a 2008–2009. évi egyenlegjavulás már elsősorban a kiadások mérsékléséhez kötődik. A folyó kiadások tartós csökkentését biztosító intézkedések mellett 2008-ban az egyszeri kiadási tételek erőteljes mérséklése nagymértékben járul hozzá a deficit mérséklődéséhez, hatásukat a GDP 1,5 százalékára becsüli a jelentés. A benyújtott 2008-as költségvetési törvényjavaslat 4,1 százalékos ESA hiánycélt tartalmaz. Ennél 0,1 százalékponttal kisebb deficit alakulhat ki az MNB szerint, kismértékben a magasabb hiány irányába mutató kockázatok mellett. Ennek oka, hogy a becsült kamategyenleg a GDP mintegy 0,2 százalékpontjával lehet alacsonyabb a törvényjavaslatban található előirányzatnál. A központi költségvetésnél és a decentralizált alapoknál összességében a GDP 0,1 százalékpontjával vár az MNB kedvezőbb pozíciót, mint a törvényjavaslat. A társadalombiztosítás várható pozíciójára vonatkozó előrejelzés ugyanakkor összességében megegyezik a kormányéval, az önkormányzatok várható egyenlegére a GDP 0,1 százalékával nagyobb hiányt prognosztizálnak, mint ami a törvényjavaslatban szerepel.
Ugyanakkor 2009-ben az egyszeri tételek már csak kisebb mértékben támogatják a kiadások csökkenését, miközben – ha az adóelkerülés mértéke nem mérséklődik tovább, illetve a jövedelmek kifehéredése sem folytatódik – az adóbevételek GDP-arányos szintje már zsugorodásnak indulhat. A jelentés egyébként 2009-re csak feltételes, szabályalapú előrejelzést tartalmaz, melyben csak az eddig már bejelentett intézkedések várható hatásait számszerűsítették.
A prognózismódosítás okai
Az MNB alap-előrejelzése szerint az idén a GDP 0,7 százaléka körüli mértékben lehet alacsonyabb az ESA-deficit, mint amit a konvergenciaprogram tartalmaz, főként a bevételi oldal vártnál kedvezőbb alakulása miatt.A májusi inflációs jelentésben szereplő prognózishoz képest a GDP 0,4 százalékával több adó- és járulékbevételt realizálhat az állami költségvetés 2007-ben. A konvergenciaprogramhoz képest egy magasabb bevételi pályára állt rá a költségvetés.
A májusi inflációs jelentésben 2007-re 6,0 százalékos ESA-deficitet prognosztizált az MNB, ám a bevételek vártnál jobb alakulása a GDP 5,5 százaléka körüli hiány elérését is lehetővé tenné.
Ugyanakkor időközben addicionális költségvetési kiadásokról döntött a kormány (például MÁV, költségvetési szervek magasabb kiadásai). Ez utóbbiak figyelembevételével adódik a 6,1 százalékos centrális előrejelzésünk 2007-re.
A májusi inflációs jelentésben szereplő prognózishoz képest a GDP 0,4 százalékával több adó- és járulékbevételt realizálhat az állami költségvetés 2007-ben. A konvergenciaprogramhoz képest egy magasabb bevételi pályára állt rá a költségvetés.
A májusi inflációs jelentésben 2007-re 6,0 százalékos ESA-deficitet prognosztizált az MNB, ám a bevételek vártnál jobb alakulása a GDP 5,5 százaléka körüli hiány elérését is lehetővé tenné.
Ugyanakkor időközben addicionális költségvetési kiadásokról döntött a kormány (például MÁV, költségvetési szervek magasabb kiadásai). Ez utóbbiak figyelembevételével adódik a 6,1 százalékos centrális előrejelzésünk 2007-re. Külső egyensúly Forrás: MNB
2008–2009-ben az állam finanszírozási igényének további több mint 1 százalékpontos csökkenése és a GDP-arányos külső egyensúlyi pozíció hasonló mértékű javulása reális
A külső finanszírozási igény csökkenése ellenére a nemzetgazdaság külső adósságának növekedése 2009-ig folytatódik
A finanszírozás szerkezetét tekintve 2007-ben éves szinten jelentős mértékű nem adóssággeneráló forráskiáramlás lehet
a közvetlen tőkebefektetések esetében a Budapest Airport finanszírozási szerkezetének változása miatt a tőkekivitel enyhén meghaladhatja a tőkebehozatalt
a portfóliójellegű részvények esetében szintén számottevő nettó kiáramlás várható (egyrészt a hazai intézményi befektetők külföldi részvényvásárlásai folytatódnak, másrészt – elsősorban a Mol-tranzakciók kapcsán – erőteljesen csökkenhet a külföldiek magyarországi részvényportfóliója)*
* Megjegyzés: A rezidensek külföldi portfóliórészvény-vásárlásának és közvetlentőke-befektetéseinek növekedése hosszú távon pozitív hatást gyakorolhat a jövedelemegyenlegre, és ezzel hozzájárulhat a fizetési mérleg hosszú távú fenntarthatóságához. Költségvetés Forrás: MNB
Bevételi oldal
2008-tól az államháztartás bevételi oldalának alakulása (adók és járulékok) már nem járul hozzá a kiigazítás folytatásához
Az idén jelentkező adóbevételi többlet jövőre a GDP arányában csökkenésnek indul
2008–2009-ben az áfabevételek a GDP 0,1-0,2 százalékpontjával mérséklődhetnek a következő két évben
A vártnál magasabb járulékbevételek részben az erősebb fehéredésnek köszönhetők, a fehéredés hatása tartós lesz
A nyereségadóknál (társasági adó, eva) konzervatív az előrejelzés
Kiadási oldal
Az átmeneti tételek csökkenésének, illetve kiesésének egyenlegjavító hatása a GDP 1,5 százaléka körül alakulhat jövőre
A folyó kiadások csökkentésében vannak sikerek
A kiadás- és költségkontroll erősödött
A kormányzati szektor létszámcsökkentésre vonatkozó célkitűzései az idén teljesülnek
Az állami béreknél a magasabb bérpálya kockázata jövőre és 2009-ben is valós
A közszolgáltatások területén végrehajtott jelentős kiigazítás több területen tartósnak tekinthető, reálérték-csökkenést tartalmaz, összhangban a szabályozott árak alakulására vonatkozó MNB-előrejelzéssel
A gyógyszertám.-oknál végrehajtott kiadási kiigazítás eredményes volt, a szintbeli kiadáskiig. hosszú távon fenntarthatónak látszik
Az önkormányzatok finanszírozásán keresztül is végbement egy kiigazítás
A gyógyító-megelőző ellátások esetében rendkívül bizonytalan, hogy a kiadás-visszafogás hosszabb távon valóban fenntartható-e-->
