BUX 41,240.13
-0.04%
BUMIX 3,938.53
-0.25%
CETOP20 1,920.34
0.00%
OTP 10,355
+0.53%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.13%
0.00%
ZWACK 17,150
0.00%
0.00%
ANY 1,625
+2.20%
RABA 1,185
0.00%
-0.88%
+0.63%
0.00%
-3.23%
-1.04%
+8.59%
+1.47%
0.00%
-0.66%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,820
-0.28%
+0.50%
ALTEO 2,330
0.00%
0.00%
0.00%
EHEP 1,320
+1.93%
0.00%
-2.70%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.33%
0.00%
0.00%
SunDell 39,800
0.00%
+2.35%
0.00%
-3.25%
0.00%
-1.57%
-3.35%
GOPD 12,500
0.00%
OXOTH 3,790
0.00%
0.00%
NAP 1,246
+1.63%
0.00%
-4.15%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

A települések sem örülnek

Több mint egy évvel a hatálybalépése előtt máris felbukkant az első jogi kifogás a számított érték alapú ingatlanadóval szemben. Szabó Máté országgyűlési biztos ugyanis az Alkotmánybíróságon kezdeményezte a luxusadóról és a helyi adókról szóló törvények vizsgálatát, mivel szerinte az új szabályozás a számított érték meghatározásában túl tág mérlegelési lehetőséget ad az önkormányzatoknak. Bár a törvény megyék és településtípusok szerinti bontásban kereteket határoz meg az ingatlan értékére, ez a módszer nem felel meg a kiszámíthatóság követelményének, főleg úgy nem, hogy a jogszabály nem teszi lehetővé, hogy az adóalany bizonyítsa a tényleges értéket.

Nem valószínű, hogy a taláros testület megsemmisítené a számított érték alapú ingatlanadót – vélekedett egy tegnapi háttérbeszélgetésen a Deloitte tanácsadó cég adópartnere, Kövesdy Attila. Hozzátette: e z a módszer belefér az állam adómegállapítási jogába, és elejét veszi egy hosszú és költséges értékelési folyamatnak.

Az biztos, az új adónem az esetek zömében tehernövekedéssel jár, a mai négyzetméter-alapú adóhoz képest mindenképpen, ám a forgalmi alapúhoz viszonyítva is. A Deloitte tegnap olyan számítást mutatott be, amelyből kiderül: egy XIII. kerületi, nyolcéves lakás esetében a négyzetméter-alapú adó maximum 72 ezer forint lehet, míg a számított érték alapú közel 230 ezer lesz. Utóbbi több tényezőn is múlik, hiszen az ingatlan értékét befolyásolja az épület kora, anyaga, a tájolás, a szobák száma, és egyebek. A forgalmi értéken alapuló adótétel ma elméletileg jóval magasabb lehetne, mint a 2009-től hatályba lépő számított érték alapú közteher. Ugyanakkor mindössze négy olyan település van Magyarországon, ahol korrigált forgalmi értéken - ez a tényleges forgalmi érték 50 százaléka – alapú adót vetnek ki, és közülük is csak egy városban, Érden kell a lakások után is fizetni, a többi helyen – Németkéren, Pakson, Nyíregyházán – csak a nem lakáscélú ingatlanok után (lásd táblázatunkat). ABCs–KR

Vélemény

Hajdú János, Paks polgármestere: A városban sávosan vetjük ki az értékalapú ingatlanadót: a foglalkoztatottak számától függ a kulcs. A lakosság csak kommunális adót fizet. Az uniós kívánalmaknak megfelelően azonban egységesíteni kell a teher mértékét. Így most az a dilemmánk, hogy mennyiben állapítsuk meg a mértéket. Ha alacsonyan, az jó lesz a kisebb cégeknek, de hatalmas bevételtől esik el a település, ha viszont magasabban, akkor a kevesebb embert alkalmazó vállalkozások kerülnek bajba. Ezért ésszerű kompromisszumra kell jutni. Általában nem osztom a kormány álláspontját, de most nem értem, az önkormányzatok miért ellenzik az új, 2009-től hatályos helyi adókról szóló törvényt. Szerintem az igazságosabb és differenciáltabb adóztatás lehetőségét teremti meg ez a rendszer. Ennek köszönhetően nő a települések mozgástere, hiszen remélhetőleg nem lesz kötelező a bevezetése. Aki akarja, ehhez az eszközhöz nyúl, aki viszont nem, de szeretné mégis megadóztatni az ingatlanokat, az továbbra is a magánszemélyek kommunális adója jogcímen adóztathatja az épületeket és a belterületi beépítetlen földrészleteket, adótárgyanként legfeljebb évi 12 ezer forintot vethet ki. S az sem igaz, hogy ez túl nagy adminisztrációs teherrel járna. Pakson két alkalmazott négy hónap alatt képes lenne az összes háztartás esetleges új adóbevallását feldolgozni, ha a képviselő-testület magánszemélyek esetén is az értékalapú ingatlanadó bevezetése mellett döntene.

Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármestere: A szabolcsi megyeszékhelyen a helyi adók bevezetése óta van értékalapú ingatlanadó. Eddig kétszer került szóba a megszüntetése, de végül nem tettük, mert számítottunk arra, hogy erre a szisztémára tér át az ország. Az évezred első egy-két évéig nagyjából akkora bevételünk származott belőle, mintha területalapon vetettük volna ki, de utána árrobbanás volt a piacon, így mostanra „drágább” lett. A lakosságot azonban a jövő évben sem kívánjuk ezzel terhelni, mert nyolcezer lakást érint a szennyvízprogram a városban, és ez jelentős többletterhet jelent valamennyi nyíregyházinak. Egyébként az ingatlanadó lakásokra való kiterjesztését úgy látnám indokoltnak, ha csökkentenék a bérterheket, az szja-t vagy a járulékokat.

T. Mészáros András, Érd polgármestere: Városunkban 2001-ben vezették be az értékalapú ingatlanadót, mértéke átlagban 13 ezer forint évente, a legkisebb összeg 8 ezer, ám a bevétel felét elviszik a különböző kedvezmények. Azért kell a lakások után is fizetni, mert nálunk nincs kommunális adó. A kormány egyébként az értékalapú ingatlanadó ötletével pótcselekvést hajtott végre. Úgy gondolta, segít az önkormányzatok súlyos anyagi helyzetén. Holott a településeknek eddig is lehetőségük lett volna erre a lépésre, de ismerve az emberek és a cégek helyzetét, döntő többségük nem vezette be ezt az adónemet, s ezt követően sem fogja. Ehelyett az önkormányzatok finanszírozási rendszerét kellene alaposan átalakítani, s ha többletfeladatokat kapnak, azt fizesse meg az állam.

Horváthné Gál Erika, Németkér polgármestere: A csaknem kétezer lakosú Tolna megyei településen 1991 óta van értékalapú építményadó. A 15-20 adózó, ha nem is örömmel, de fegyelmezetten tudomásul vette ezt a kötelezettséget. A lakosság kommunális adót fizet, lakások után évente hatezer forintot. A képviselőtestület a legutóbbi ülésén úgy döntött, nem változtat a jelenleg hatályos adórendeletén.

Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármestere: A szabolcsi megyeszékhelyen a helyi adók bevezetése óta van értékalapú ingatlanadó. Eddig kétszer került szóba a megszüntetése, de végül nem tettük, mert számítottunk arra, hogy erre a szisztémára tér át az ország. Az évezred első egy-két évéig nagyjából akkora bevételünk származott belőle, mintha területalapon vetettük volna ki, de utána árrobbanás volt a piacon, így mostanra „drágább” lett. A lakosságot azonban a jövő évben sem kívánjuk ezzel terhelni, mert nyolcezer lakást érint a szennyvízprogram a városban, és ez jelentős többletterhet jelent valamennyi nyíregyházinak. Egyébként az ingatlanadó lakásokra való kiterjesztését úgy látnám indokoltnak, ha csökkentenék a bérterheket, az szja-t vagy a járulékokat.

T. Mészáros András, Érd polgármestere: Városunkban 2001-ben vezették be az értékalapú ingatlanadót, mértéke átlagban 13 ezer forint évente, a legkisebb összeg 8 ezer, ám a bevétel felét elviszik a különböző kedvezmények. Azért kell a lakások után is fizetni, mert nálunk nincs kommunális adó. A kormány egyébként az értékalapú ingatlanadó ötletével pótcselekvést hajtott végre. Úgy gondolta, segít az önkormányzatok súlyos anyagi helyzetén. Holott a településeknek eddig is lehetőségük lett volna erre a lépésre, de ismerve az emberek és a cégek helyzetét, döntő többségük nem vezette be ezt az adónemet, s ezt követően sem fogja. Ehelyett az önkormányzatok finanszírozási rendszerét kellene alaposan átalakítani, s ha többletfeladatokat kapnak, azt fizesse meg az állam.

Horváthné Gál Erika, Németkér polgármestere: A csaknem kétezer lakosú Tolna megyei településen 1991 óta van értékalapú építményadó. A 15-20 adózó, ha nem is örömmel, de fegyelmezetten tudomásul vette ezt a kötelezettséget. A lakosság kommunális adót fizet, lakások után évente hatezer forintot. A képviselőtestület a legutóbbi ülésén úgy döntött, nem változtat a jelenleg hatályos adórendeletén.-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek