Árverezik az előpénztárakat
A liberális egészségügyi tárca vezetője a változtatás lényegét a gyógyítás minőségének javításával magyarázta, s kijelentette: minden, a tb-járulék fejében ma adott egészségügyi ellátás a jövőben is jár a betegeknek. A biztosítottakért versengő egészségbiztosítási pénztárak (ebp) e fölött különféle többletszolgáltatásokat nyújthatnak a tagjaiknak, átvállalhatják például a vizitdíjat, a kórházi napidíjat, a gyógyszertérítési díj egy részét vagy egészét, sőt betegségmegelőző programokat fizethetnek a számukra. Ezekkel a szolgáltatásokkal versenyezhetnek tagjaik megtartásáért.
A jogszabály hatálybalépését követő harminc napon belül (várhatóan jövő januárban) 20-20 millió forint alaptőkével 22 egyszemélyes, állami tulajdonú, részvénytársaságként működő ebp jön létre, ezek kisebbségi, 49 százalékos tulajdonrészének megszerzésére jövő február-márciusban nemzetközi pályázatot írnak ki, majd a befektetők előminősítése után elindul a 22 előpénztár árverezése.
Először a fővárosból és Pest megyéből álló térség egy-egy területéhez, majd alfabetikus sorrendben a Pest megyével határos megyékhez, végül ugyancsak ábécérendben a többi megyéhez hozzárendelt ebp-k részvényeit értékesítik. A központi régió négy pénztára közül egy pályázó csak egyet vásárolhat meg. Az első körben el nem kelt részvényeket második körben azok vehetik meg, akik korábban már érvényes ajánlatot tettek más pénztárra.
A licitálás tagonként 12 ezer forinttal indul, ennél csak többet kínálhatnak a befektetők. A legrosszabb esetben 120 milliárd folyik be a tulajdonrész-eladásból; ennek felét egészségfejlesztésre fordítják, a másik feléből pedig a megalakult vegyes tulajdonú pénztár alaptőkéjének emelésére költhet az állam. Az ebp-k működési engedélyének kiadását követően ugyanis 3 milliárd forint (vagy a tb-járulékból kapott évi fejkvóta 5 százaléka) tőkeemelés szükséges. Egy-egy pénztár megalakulásához legalább 500 ezer, legfeljebb 2 millió tag kell. Amely területen nem lenne befektető, arra a következő évben újra pályázatot ír ki az állami vagyonkezelő.
A tervezetten létrejövő 8-10 pénztár legfőbb szerve a közgyűlés, elnökét az állam adja, míg a kassza igazgatóságának vezérigazgatóját a magánbefektető jelöli. A pénztáraknak kezdetben minden kórházzal kötelező szerződést kötniük, később a minőség alapján szelektálhatnak, az intézmények minőségi besorolásáról az Egészségbiztosítási Felügyelet dönt. A törvény azt is előírja, hogy a kaszszáknak minden olyan háziorvossal kötelező szerződniük, akinél tagjuk páciensként bejelentkezett.
Az OEP utódszervezeteként létrejön az Egészségbiztosítási Alapot kezelő kormányhivatal, az Országos Kockázatközösségi Alap (OKA). Ez az intézmény tartja nyilván a tb-jogosultságot, végzi a biztosítással kapcsolatos nemzetközi elszámolásokat, havonta, a pénztártagok után járó fejkvóta szerint fizeti a működési apanázst a gyógyintézményeknek, s közvetlenül finanszírozza a drága beavatkozások, a mentés költségeit.
Vélemény
Zsoldos Miklós, az Union Biztosító elnök-vezérigazgatója: „Az eddigi információk alapján az üzleti biztosítóknak két hozzáadott értéke lehetne: az adminisztrációs feladatok sikeres ellátása és egy hatékony kontrollingrendszer üzemeltetése. Mindkét területen van tapasztalatunk, de a biztosítók alaptevékenységébe tartozó szakmai elemeket – például a veszélyközösség kezelése, az alapszolgáltatás tartalma, a járulék mértéke, a fejkvóta, illetve a díjtételek megállapítása – a vázolt elképzelések szerint a biztosítók hatáskörén kívül döntenék el. Nem tisztázott a piaci szintű veszteségek kezelése. Így a befektetendő tőke, a kockázatok és a várható megtérülés figyelembevételével – a jelenleg ismert feltételek mellett – nagy valószínűséggel nem veszünk részt az új egészségbiztosítási rendszer alapszolgáltatásaiban.” Fábián Attila, az OTP Garancia Biztosító Zrt. vezérigazgató-helyettese: „Az OTP csoport a végleges piaci szabályozók ismeretében kizárólag biztosításszakmai és üzleti szempontok alapján mérlegel. A jelenlegi ismeretek szerint az esetleges befektetés megtérülése megalapozott számításokkal nem modellezhető, egyben a potenciális piaci szereplők és a biztosítottak számára több fontos szakmai kérdés, illetve az átalakítás társadalmi támogatottsága változatlanul nem egyértelmű.”
Fábián Attila, az OTP Garancia Biztosító Zrt. vezérigazgató-helyettese: „Az OTP csoport a végleges piaci szabályozók ismeretében kizárólag biztosításszakmai és üzleti szempontok alapján mérlegel. A jelenlegi ismeretek szerint az esetleges befektetés megtérülése megalapozott számításokkal nem modellezhető, egyben a potenciális piaci szereplők és a biztosítottak számára több fontos szakmai kérdés, illetve az átalakítás társadalmi támogatottsága változatlanul nem egyértelmű.”-->
