Tátott szájjal nézik a szerbek a NIS felvásárlását, a Mol letarolja az olajpiacot – „korszakváltás előtt állunk, ez nem csak egy akvizíció!”
A szerb gazdasági és befektetői közegben egyértelműen áttörésként értékelik a NIS felvásárlását, mellyel a Mol megszerezte a többségi irányítást a szerb olajipari zászlóshajó felett. A tranzakció – melynek középpontjában az orosz tulajdonrész kivásárlása áll – nemcsak geopolitikai szempontból jelentős, hanem látványosan árazta át a Mol jövőjét is a tőkepiacon. A magyar olajtársaság részvényei szeptember végétől január végéig mintegy 44 százalékkal erősödtek, ami a szerb sajtó szerint ritka teljesítmény még a Mol több évtizedes tőzsdei történetében is.
A fordulópont akkor következett be, amikor szeptember végén nyilvánosságra került: az Egyesült Államok szankciókat vezetne be a NIS ellen. Ekkor a Mol árfolyama még éves mélyponton volt, ám a befektetők gyorsan elkezdték beárazni azt a forgatókönyvet, melyben a magyar vállalat kulcsszerepet kap a szerb ellátásbiztonság fenntartásában. Október elején a magyar kormány hivatalosan is jelezte, hogy Magyarország segíteni fog Szerbiának az üzemanyag-ellátásban, majd novemberben megjelentek az első információk arról, hogy a Mol megvásárolhatja a NIS orosz tulajdonrészét.
Ezek a hírek látványosan felfelé húzták az árfolyamot.
Bár később felmerült, hogy az Egyesült Arab Emírségekből érkező ADNOC lehet a fő vevő, ez csak átmenetileg törte meg a lendületet. A szerb és nemzetközi elemzések szerint a piac végig abból indult ki, hogy a Mol marad a kulcsszereplő, és végül valóban ez a forgatókönyv valósult meg. A Mol–ADNOC közös vállalatán keresztül megvalósuló felvásárlás lehetővé teszi, hogy a magyar cég többségi tulajdont és teljes irányítási jogot szerezzen a NIS-ben, miközben a pénzügyi és politikai kockázatok egy részét megosztja partnerével.
A Mol elhozza a korszakváltást a NIS életében
A szerb sajtó különösen hangsúlyozza a stratégiai következményeket: a Mol a NIS megszerzésével gyakorlatilag domináns pozícióba kerül a szerb piacon. A vállalat egyszerre erősíti jelenlétét a nagykereskedelemben és a kiskereskedelemben, miközben hozzájut egy korszerű, regionális szinten is meghatározó finomítóhoz Pancsován.
Ezzel Szerbia egy olyan energetikai központtá válhat, mely szorosan illeszkedik a Mol közép-európai hálózatába, a befektetők szemében pedig ez stabilabb működést és kiszámíthatóbb jövőt jelent.
Az ADNOC számára a megállapodás elsősorban európai terjeszkedési ugródeszka: a közel-keleti vállalat már jelen van az OMV-ben szerzett részesedésén keresztül, most pedig a szerb piacon is megjelenik. A szerbek azonban egyértelműen a Molt látják a „nyertesnek”, mivel a napi operatív irányítás és a stratégiai döntések Budapestről érkezhetnek. A megállapodás végső akadálya már csak az amerikai pénzügyminisztériumhoz tartozó OFAC jóváhagyása, ám a piaci reakciók alapján a befektetők ezt is inkább formalitásnak tekintik.
A NIS megvásárlása a szerb értelmezések szerint nem pusztán egy sikeres akvizíció, hanem egy korszakváltás: a Mol ezzel végérvényesen regionális energiahatalommá lép elő a Balkánon, miközben Szerbia energetikai rendszere egyre szorosabban kötődik a magyar vállalathoz. A részvénypiac reakciója alapján mindezt a befektetők is domináns, hosszú távon értékteremtő lépésként árazzák.
