Atomtörténelmi mérföldkő közeleg Magyarországon, Paks II.-nél már nincs visszaút

„Aki a Paks II. Atomerőművet támadja, az Magyarország jövőjével játszik!” – szögezte le blogján Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő annak kapcsán, hogy a Tisza Párt színeiben Kapitány István nyíltan beszél aaról, hogy Paks II. Atomerőmű teljes felülvizsgálatára lesz szükség, amit meg is fognak tenni. A szakértő szerint ez nem szakmai vita, hanem tudatos bizonytalanságkeltés. Ugyanis nem olcsóbb áramot, hanem évekkel elhúzódó beruházást, drágulást és növekvő importfüggőséget jelentene Magyarországon.

Atomtörténelmi mérföldkő közeleg Magyarországon

Ez az ügy nem pártpolitika, hanem Magyarország jövőbeli ellátás- és nemzetbiztonságáról szól, és korábban többször ki is fejtette, miért, és arra is választ ad, mitől fontos nekünk annyira február 5-e. Az energiamix meghatározásának joga szuverén tagállami hatáskör. A magyar kormány ennek jegyében egyrészt elkötelezett a Paksi Atomerőmű további üzemidő-hosszabbítása és a Paks II. Atomerőmű orosz technológiával történő megépítése mellett, miközben a tervekben már szerepel kis moduláris egység vagy egységek építése is. A megújuló energiaforrások közül döntően a naperőművi kapacitások fejlesztése folyik.

Magyarországon jelenleg mintegy 8600 megawattnyi nap- és szélerőművi kapacitás van (háztartási napelem 2867, ipari 4746, saját célra termelő naperőmű 674, szélerőmű 325 megawatt). Ez elméletben elegendő lehetett volna a közel 8200 megawattos rendszerterhelési csúcs fedezésére, csakhogy a villamosenergia-rendszer nem névleges kapacitásokból él, hanem az számít, hogy az aktuális áramigényhez képest mennyi áll ebből rendelkezésre. A napelemek télen, alacsony napszög, rövid nappalok és gyakori felhőzet mellett tipikusan a beépített kapacitás 5-10-15 százalékát adják. Magyarul: több ezer megawattnyi napelem ilyenkor sokszor csak néhány száz megawattot termel. A szél segíthet, de az sem garantált. Az elérhetőség határozza meg azt is, hogy az ország importra szorul-e, és mekkora mértékben és időtartamokra. Ezért is fordulhat elő, hogy már szükség lenne az egyenként 1200 megawatt teljesítményű leendő paksi blokkokra. Sem a gázerőművi kapacitásbővítés, sem pedig a kis moduláris blokkok nem indokolatlanok tehát, ahogyan az energiatárolás bővítése sem.

A Paks II. Atomerőmű létjogosultságát támasztja alá még az is:

• hogy szeptember közepéig már mintegy 2500 olyan negyedórás időszak volt itthon, amikor az import meghaladta a majdani két új blokk 2400 megawattos teljesítményét. 

Hárfás Zsolt szerint pedig aki a projektet bármilyen formában támadja, annak kötelessége lenne megmondani

• mivel pótolná a kieső kapacitást, 
• milyen áron, 
• és milyen ellátás- és nemzetbiztonsági kockázatok mellett. Ezekre a kérdésekre eddig nincs válasz. 

Azonban február 5-e, az első betonöntés dátuma mérföldkő lesz. Az első beton a nukleáris iparban nem szimbolikus gesztus, hanem egyértelmű szakmai határvonal. A mai atomerőművi beruházások során a gyakorlatban a mérföldkő nem egy jelképes alapkő letétele, hanem az úgynevezett „első beton”, azaz az első adag betonnak az alaplemezbe öntése. Ez az a pont, ahonnan az építkezés ténylegesen és visszafordíthatatlanul belép az építési szakaszba, ez számít egyben a korábbi alapkőletételnek is. Az ehhez szükséges előkészületek lezajlottak: január helyett már december 13-án elkezdődött első betonöntéshez szükséges vasbeton szerkezet építése, melynek keretében összességében 133 tonna betonvasat építenek be. 

További részletek az Origo oldalán olvashatók.