A munkaadói oldal egységesen a bruttó keresetek 5–7 százalékos növelését ajánlja 2008-ra a versenyszférának. Lapzártánkkor ezzel a sávval zárult az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) a béralku; a kormány számára elfogadható ez a javaslat, a szakszervezetek azonban 6,5–8,5 százalékról állapodnának meg. A további tárgyalásokat zavarja a Liga és a Munkástanácsok által mára meghirdetett munkabeszüntetés; a munkaadók jelezték: nem lehet sztrájkfenyegetettség közepette konszenzusra jutni.
A pénteki OÉT-en még úgy tűnt, van esély a megállapodásra, ekkor a munkaadók 5–6,5, a szakszervezetek 7–8,5 százalékos mértékű keresetnövekedést javasoltak. A vasárnapi folytatásban az előbbiek taktikai hibát követtek el: bár a pénteki egyeztetésen ők emeltek utoljára a korábbi 4,5–6 százalékon, a szakszervezeti oldal ahelyett, hogy reagált volna erre a sávra, újabb, emelt ajánlatot kért a munkaadóktól, akik el is vonultak egyeztetni, majd a gyors alku reményében megtették 5–7 százalékos javaslatukat. A szakszervezetek követelőzése után azonban bekeményítettek, hangsúlyozva, hogy vagy ebben a sávban állapodnak meg, vagy nem lesz 2008-ra szóló egyezség. Többen úgy vélik, hiába folytatódik a béralku, a szakszervezetek nem tudnak szélesebb sávot kiharcolni a munkaadóktól. Különösen, hogy az MNB több fórumon is jelezte: a keresetek emelkedése nem szakadhat el a termelékenységnövekedéstől.
A bérajánlás mértékétől függetlenül januártól kötelezően 69 ezer forintra emelkedik a minimálbér, és ennél 20, illetve 25 százalékkal (tapasztalattól függően) lesz magasabb a szakképzettek garantált bérminimuma. Erről még 2005 novemberében állapodtak meg a szociális partnerek. A kormány tavaly júniusban kihirdetett megszorító intézkedései miatt már a 2007-re, majd most a 2008-ra szóló bértárgyalások során is igyekeztek a munkaadók alkudni a szakszervezetekkel, hogy fagyasszák be a bérminimumot vagy csökkentsék azt. Épp a megállapodáshoz képest megváltozott gazdasági peremfeltételekre hivatkozva érvelt mindkét oldal; a munkaadók a több teher miatt mondták volna fel a megállapodást, a szakszervezetek a magasabb infláció miatt ragaszkodtak a korábban kiharcolt kedvezményekhez. A viták ellenére Csizmár Gábor nem tartja kizártnak, sőt, logikusnak tartaná, hogy 2009-től egy újabb, hosszabb időre szóló bérmegállapodás szülessen. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára lapunk érdeklődésére elmondta: 2008 első felében a kormány elfogadja az új adójogszabályokat, így ezek ismeretében már nyár elejétől elkezdődhetnek az érdemi bértárgyalások, amelyek az euró bevezetésének menetrendjéhez igazodva egy többéves keresetmegállapodást is megalapozhatnak – méghozzá az országos minimálbér és a garantált bérminimum tekintetében egyaránt.