Cseppet sem megnyugtató az idei költségvetés: hol a növekedés?
2008-ban 1118 milliárd forint lehet a központi költségvetés deficitje. A pénzforgalmi szemléletű államháztartási hiánycél 1222 milliárd forint, ebben már az önkormányzati szféra 111 milliárd forintos tervezett hiánya is benne van, így együtt ez a GDP 4,4 százaléka.
A 2007 előtti évek büdzséihez képest a legalapvetőbb változás, hogy a törvény mérsékelt többlettel számol az egészségbiztosítási alapnál, ahogy nullszaldós lehet a nyugdíjbiztosítási alap is. Az eredeti törvényjavaslathoz képest a módosításokkal 22 milliárd forintot még sikerült is lefaragni a tervezett hiányból, leginkább a központi költségvetés általános tartalékának rovására. Az elemzői vélemények szerint a 2008-as költségvetés reális, sőt, Dunai Gábor, az OTP Bank elemzője a bank negyedéves makromonitorban még konzervatívnajk is minősítette a tervezést.
Sokkal problematikusabb azonban, hogy történik-e jövőre bármi, ami meglehetősen ambiciózus 2009-es terveket alátámasztaná. A 2009-es növekedési előterjesztése komoly kockázatokat tartalmaz - állapította meg az Állami Számvevőszék tanulmánya is, amely a költségvetés makrogazdasági megalapozottságáról készült. A PM ugyanis a legújabb konvergenciaprogramban 2009-ben már 4 százalékos, majd rákövetkező két évben rendre 4,1 és 4,2 százalékos növekedést remél. A magyar gazdaságot Miró József, az Erste Bank elemzője szerint eddig az export növekedése mentette meg. Ám nemzetközi konjunktúrát nem használtuk ki a stabilizációra, s most, amikor világszerte erősödnek a recessziós félelmek, nehezednek a külső feltételek is. Kovács Mihály András a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági tanácsadója szerint a legjobban a társadalmi konszenzus hiányzik a fordulathoz.
Magyarország az elmúlt években egy speciális öszvérmegoldással próbálkozott a költségvetéseiben, a magas újraelosztási aránnyal működő skandináv országok kiadási szintjét ötvözte az alacsonyabb állami szerepvállalással jellemezhető mediterrán országok bevételi arányával. Egyik napról a másikra nehéz az alacsony foglalkoztatási, a magas államadósság és az adóelkerülés negatív hatásaitól megszabadulni. Egyre nagyobb a munkajövedelmeket terhelő marginális adóztatás. Korábban is miénk volt a harmadik legmagasabb szint az EU-ban, a költségvetési kiigazítás azonban még tovább növelte a terheket. A tavalyi 37 százalékos GDP-arányos adó- és járulékcentralizáció pedig még mindig emelkedik: 2008-ban 39 százalék lesz a mérték.
Tandíjból, vizitdíjból, hivatalok alapításából és bezárásából nem lesz növekedés. Ami már rövid távon is segítene: a jobb adórendszer, az alacsonyabb infláció, a nagyobb arányú jogkövetés - véli Csaba László közgazdász, egyetemi tanár.
