Érkeznek a rakéták az EU újoncához: teljes védelmet építenek ki az oroszok ellen, csak a legrosszabbra készülhetnek, ha ilyet vettek
Látványos és egyértelmű üzenetet küldött a térségnek Bulgária: a kormány jóváhagyta a Fekete-tenger partvidékének megerősítését szolgáló rakétavédelmi programot, melynek középpontjában korszerű, partvédelmi hajóelhárító fegyverrendszer beszerzése áll. Szófia nem pusztán fejleszt, hanem a legrosszabb forgatókönyvekre készül fel, különösen az orosz katonai aktivitás erősödése miatt a Fekete-tengeren. A lépés súlyát növeli, hogy Bulgária friss euróövezeti tagsága mellett most katonai értelemben is felzárkózik a NATO keleti szárnyának legfelkészültebb államaihoz.
A bolgár kormány döntése értelmében az ország a Kongsberg Defence & Aerospace által fejlesztett Naval Strike Missile (NSM) partvédelmi rendszerét vásárolja meg, államközi megállapodás keretében az Egyesült Államokon keresztül. A program becsült értéke 205 millió dollár (nagyjából 74 milliárd forint), a kifizetések döntően 2029 és 2030 között esedékesek. A beszerzést a leköszönő védelmi miniszter, Atanas Zaprianov ismertette, hangsúlyozva: a projekt parlamenti jóváhagyása várhatóan formalitás lesz, mivel széles politikai konszenzus övezi.
A Naval Strike Missile nem véletlenül számít az egyik legrettegettebb hajóelhárító fegyvernek Európában.
A rakéta alacsonyan, a tengerfelszín közelében repül, nehezen észlelhető, és több mint 185 kilométeres hatótávolságával képes a horizonton túlról csapást mérni.
A rendszer nemcsak rakétákat, hanem mobil indítóegységeket, tűzvezető központokat, kommunikációs eszközöket és NATO-kompatibilis adatkapcsolatot is tartalmaz, így a bolgár haderő szorosan integrálódik a szövetség műveleti struktúrájába.
Bulgária és Románia gyakorlatilag teljesen elzárhatja a Fekete-tenger egy részét
A háttérben egyértelműen az orosz katonai jelenlét fokozódása áll. A Fekete-tengeren Moszkva az elmúlt években rendszeresen demonstrálta haditengerészeti és rakétaképességeit, ami a térség NATO-tagállamait gyors fegyverkezési válaszra késztette. Bulgária ezzel a döntéssel csatlakozik Románia mellé, mely már korábban szintén beszerezte az NSM-rendszert, így
a két ország együtt gyakorlatilag lezárhatja a Fekete-tenger nyugati térségét egy esetleges ellenséges flottaművelet elől.
Nem elhanyagolható az amerikai szerep sem: az ügylet előzménye, hogy az amerikai külügyminisztérium már tavaly jóváhagyta a Naval Strike Missile rendszer értékesítését Bulgária számára egy akár 620 millió dolláros keretösszegig, mely a kiképzést, alkatrészellátást és hosszú távú üzemeltetést is lefedi. Ez azt jelzi, hogy Washington stratégiai partnerként tekint Szófiára a Fekete-tenger biztonsági architektúrájában.
Bulgária világossá tette, hogy nem kíván kockáztatni, és kész akár a legrosszabb forgatókönyvre is felkészülni. Aki ilyen rakétarendszert vásárol, az nem elrettentésben gondolkodik, hanem tényleges, azonnal bevethető védelemben – különösen egy olyan térségben, ahol az orosz katonai nyomás ma már állandó tényező.
Borzalmas dolgot mondott ki kereken Oroszország
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter legutóbbi nyilatkozatai tovább erősítik azt a biztonságpolitikai légkört, amelyben a Fekete-tenger térségében – így Bulgáriában is – gyorsul a katonai felkészülés. Szergej Lavrov szerint Moszkva a diplomáciai rendezést támogatja, ugyanakkor nyíltan háborús készülődéssel vádolja az európai politikai vezetést és a NATO meghatározó szereplőit. A külügyminiszter kijelentései – különösen az orosz érdekek figyelmen kívül hagyásáról és az Európa–Oroszország közti bizalmi válságról – jól illeszkednek abba a fenyegetésérzetbe, mely
a keleti szárny országait rakétavédelmi programok elindítására készteti.
Lavrov ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Oroszország nem zárkózik el a párbeszédtől, és pozitív kivételként említette az Egyesült Államokat, miközben Európát konfrontatívnak nevezte. A Grönland körüli viták felidézésével pedig arra utalt, hogy a geopolitikai feszültségek immár nemcsak Ukrajnára, hanem a teljes euroatlanti térségre kiterjednek, ami tovább indokolja a térségben zajló védelmi fejlesztéseket.
