Középpontban Záhony és az orosz-ukrán-magyar együttműködés

A non-profit kereskedelemfejlesztő és befektetés-ösztönző Zrt. ugyanis partner a fórum szervezésében. Részt vesz ebben a munkában a Záhonyi Térség Komplex Fejlesztési Feladataival Kapcsolatos Kormányzati Tevékenység Koordinálásáért Felelős Miniszterelnöki Megbízott is. A február 21-22-én, Budapesten rendezendő konferencián a kormányzat képviselői, valamint logisztikai szakemberek tartanak előadásokat, ismertetéseket. A Fórum második napján üzletember-találkozóra kerül sor – áll a felhívásban.

A záhonyi fejlesztések, tervek évek óta napirenden vannak Magyarországon, a kormány már sokszor foglalkozott vele, legutóbb pedig a szaktárca készített egy komplex gazdaságfejlesztési program-tervezetet. A komplex program tervezett teljes bruttó költsége 37,8 milliárd forint, amelyben legnagyobb súllyal a közlekedési infrastruktúra fejlesztése szerepel. A tervezett közlekedési kiemelt projektek (összesen bruttó 27,6 milliárd értékben) a Közlekedés Operatív Program 4. prioritásának (Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése) várhatóan 57,1 százalékát kötik le. Mindez Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) által, tavaly ősszel közigazgatási egyeztetésre bocsátott előterjesztés-tervezetéből derül ki (www.gkm.hu).

A záhonyi fejlesztés kiemelt projektnek számit Magyarország számára, s előlendítése érdekében szinte folyamatosak a gazdaságdiplomáciai tárgyalások az érintett orosz és ukrán hatóságokkal, vállalatokkal. Nem véletlen e prioritás: hiszen a záhonyi komplex lehetne a távol-keleti, elsősorban kínai áruforgalom áteresztőhelye, mégpedig úgy – s erre is léteznek tervek -, hogy itt haladjon át a Kínába tartó, illetve onnan Európából (s onnan akár tovább, más földrészekre) érkező árutömeg, egészen az adriai kikötőkig (Koper például). Ennek a forgalomnak pedig jelentős növekedése várható, s egyre nagyobb hányada vasúton érkezik Európába. Ráadásul a kelet-nyugati áruforgalomban jelentős verseny alakult ki a különböző útvonalak között. Magyarország szempontjából kiemelt a szlovák-osztrák útvonal szerepe. Kassa térségben jelentős logisztikai fejlesztést kezdeményeztek osztrák részvétellel. Osztrák érdek – az egyébként domborzati viszonyok miatt Magyarországhoz képest jelentősen hátrányos – a szlovák útvonal lehetőségeinek fejlesztése, mert Magyarországra belépve a tranzit forgalom Szlovénián keresztül halad Dél-nyugat Európa felé.

A régóta húzódó fejlesztés valódi beindítása, a komplex fejlesztés megvalósulása számos előnyt hozna a térségnek és az egész országnak egyaránt. Plusz-vámbevételeket generálna a növekvő forgalom után (uniós vámkezelés); plusz költségvetési adó- és járulékbevételeket generálna; nem szólva arról, hogy elősegítené újabb és újabb befektetők megtelepedését, s ez által is több ezer új munkahely létesülne a munkanélküliség által kifejezetten sújtott régióban. Mindezek alapján az előterjesztés készítői szerint a fejlesztésre fordított kiadások igen rövid idő alatt megtérülnének. Az előterjesztés melléklete egy példát is hoz erre: a Fényeslitke–Komoró ipari-logisztikai terület működésének első teljes éve, 2011 és 2015 között, s az intermodális logisztikai kapacitások fejlesztése hatására – 2007. évi árszinten számolva – mintegy 22,4 milliárd forint államháztartási pozíciójavulást prognosztizál. A két programelem megvalósulásával mintegy 3400 új munkahely is létrejönne.

Bruttó költsége: 37,9 milliárd forint

Fedezet: mintegy 70 százalékban a közlekedési operatív program (KÖZOP)

Főbb elemei:

1. Fényeslitkai ipari és logisztikai terület, 4,4 milliárd forint, Észak-alföldi Operatív Program (ÉAOP)

2. A gazdaságot és logisztikát segítő infrastruktúra fejlesztése

3. A térségben működő kis- és középvállalkozások támogatása

4. A gazdasági és logisztikai tevékenységet segítő közép- és felsőfokú képzés és az átképzés fejlesztése

5. Komplex marketing és gazdaság, közlekedésdiplomáciai program Záhony, egy kis visszatekintés A záhonyi térség gazdasági profilja a vasúti közlekedésre épülve alakult ki azzal a céllal, hogy meghatározó szerepet töltsön be a kelet-nyugati irányú vasúti áruszállításban. A szállítási-átrakási volumenben a 90-es évek első felében bekövetkezett visszaesést követően napjainkra újra közel 6 millió tonnára emelkedett a vasúti forgalom, miközben a határt keresztező közúti forgalom is eléri már a 3 millió tonnát (240 000 kamion/év).

Az érkező áru egyre jelentősebb része – ma már közel 50 százaléka – raktározás, kisebb mértékben csomagolás, azaz hozzáadott érték termelést követően innen kerül tovább felhasználási helyét. Hiányzik azonban a továbbfeldolgozás, összeszerelés termelő tevékenység, ami az áru nyomtávváltás miatti kényszerű megállására alapozva fejleszthető lenne, emelve a hozzáadott értéket, valamint a meglévő logisztikai kapacitások kihasználását. A logisztikai komplexum megvalósulása emellett tartós EU határmenti pozíciót jelentene, amely vonzza a befektetőket.

Magyar előrejelzések 2015-ig 60 százalékos növekedést vetítenek előre, amin belül a térség logisztikai szerepét igénylő árumennyiség a mainak háromszorosa lehet. (Az ettől függetlenül készült orosz prognózisok hasonló eredményt mutatnak.) Ez azt jelzi, hogy a térségben meglévő kapacitások kihasználása a jövőben is biztosított, egyes területeken (például vasút) a működőképesség fenntartásához felújítás, más területeken (például közút, kis – középvállalkozások és különösen a munkaerő vonatkozásában) fejlesztés is szükséges.

-->