Tízmilliárd forintra taksálja az orvosi műszerek lízingpiacát Kiss Zoltán, a Hypo Alpe–Adria Leasing társaság vezérigazgatója, aki szerint az egészségügyi ágazat komoly növekedési lehetőséget kínál a számukra. Az egészségügyi rendszer átalakításával munka nélkül maradt doktorok egy része a magánpraxisban találhat állást magának.
Ám Balogh Sándor, az Országos Alapellátási Intézet főigazgatója nem ennyire optimista. Bár sok éve átlagosan és folyamatosan 140-150 háziorvosi körzet üres a 6848-ból, jelenleg is csak húszan érdeklődnek, köztük határainkon túl dolgozók is vannak. Vélhetően tíz praxis kel majd el, mert a többiek még keresgélnek, de az is lehet, hogy másfelé veszik az irányt. Amúgy egy praxis átlagosan 6-8 millió forintba kerül; ezt készpénzben, legtöbbször hitelből kell megvásárolni. A lízing itt nem jöhet szóba, hiszen ez esetben a finanszírozás fedezete a megvásárolni kívánt tárgy, márpedig a rendelő vagy az önkormányzaté, s tőle bérli a doktor, vagy az orvosé. Ám mivel egy átlagos háziorvosi működés havi OEP-bevétele 650-700 ezer forint, abból – egy tízéves futamidejű kölcsönnél – nehéz kigazdálkodni a 100 ezer forintos havi törlesztőrészletet – állítja.
Azért sem derűlátó Balogh, mert ha megszűnik a vizitdíj, átlagosan 25-30 százalékkal csökken a háziorvosi praxisok bevétele. Pedig 1992 óta nem volt ilyen jelentős a jövedelemnövekedésük. Akkor 68 százalékkal emelték ezek tb-kasszáját, ami akkor 5 milliárd forint volt. A mostani, 25-30 százalékot jelentő vizitdíj összértéke ennek a háromszorosa, s ha kiesne, úgy azt bizonyára nem pótolja majd ki a központi költségvetés – mondja. Ezt már Veres János pénzügyminiszter is kijelentette. Így a vizitdíjeltörlés után is pénzszűkében marad az alapellátás, és továbbra sem válik vonzóvá a háziorvoslás a fiatalok körében.
Háziorvos nincs, pedig az ágazat átalakítása során a kórházi kapacitások szűkítését követően az alapellátás bővítésével és fejlesztésével számolt a kormányzat. Ezen felbuzdulva például a főváros XI. kerületében 12 háziorvosi körzetet építenek, szeretnének megfelelni a korszerű és minőségi betegellátásnak, s az átalakuló egészségbiztosítási rendszerben annak, hogy biztos szerződő felei legyenek a létrejövő pénztáraknak.
Ezt szolgálná a bővülő egészségügyi lízingpiac is, de úgy tűnik, egyelőre inkább a megújuló magánfogászati rendelőkben lehet keresnivalójuk. Felmérések szerint az orvosi eszközök közel felét a fogászati és a fogtechnikai gépek lízinge adja.
Kiss úgy fogalmazott: minden, egymillió forintál drágább tárgyi eszköznek minősülő gép, berendezés finanszírozásában fantáziát látnak, felső határt egyelőre nem állapítanak meg.
Ám a Magyar Kórházszövetség elnökségi tagja, Fülöp Rudolf szerint a lízing csak kényszerpálya lehet. A fejlesztések az intézményfenntartó önkormányzatok dolga lenne, ám erre mind kevesebbet tudnak fordítani. Így a kórházak többsége az OEP-től a gyógyítási működési költségek terhére vásárol műszereket. Ám többségük nem szeretne tartozásba keveredni, hiszen felmérések szerint meghaladja a 60 milliárd forintot a kórházak görgetett adósságállománya. NTE
Gyorsabb és rugalmasabb finanszírozást kínálnak
Banki szempontok alapján bírálnak, figyelembe véve a sajátosságokat
Lízingszerződésnél a fedezet maga a „megvásárolt” eszköz
Gyorsabb és rugalmasabb finanszírozást kínálnak
Banki szempontok alapján bírálnak, figyelembe véve a sajátosságokat
Lízingszerződésnél a fedezet maga a „megvásárolt” eszköz-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.