Átalakítják az öröklési adót
Az öröklési adó kérdése a költségvetés számára inkább másodlagos: az állam alig négymilliárd eurót szed be évente ebből az adófajtából, amely a teljes adóbevétel mindössze 0,8 százaléka – csak a dohánytermékekre kivetett adó négyszer annyi bevételt hoz a konyhára, mint az örökölt vagyon utáni. A szabályok módosítását az tette szükségessé, hogy a legfelsőbb bíróság 2006 novemberében alkotmányellenesnek minősítette azt az eddigi gyakorlatot, miszerint az adó mértékének megállapításánál eltérő elbánásban részesülnek az örökölt vagyonok egyes típusai, például a termelőüzemek, az ingatlan vagy a pénzügyi vagyonok.
Összességében csökkenne a kirótt adók volumene: jelentősen nőne az az értékhatár, amely alatt adómentes lenne az örökölt vagyon. Egy átlagos családi ház örököse például teljes mértékben mentesülne. A tervezet legvitatottabb pontja az a rendelkezés, amely szerint egy családi vállalkozás öröklésekor csak akkor részesül jelentős – 85 százalékos – adókedvezményben az örökös, ha 10 éven át a bértömeg nem esik az előző öt év átlagának 70 százaléka alá.
Szakértők szerint ennek betartása nagymértékű pluszadminisztrációt ró a cégekre, ezt egyébként a pénzügyminisztérium is elismeri: évente csaknem 90 ezer vállalkozás számára kilencféle új adatszolgáltatási kötelezettséget jelentene. Ennél is súlyosabb érv, hogy a munkaerő-megtartási követelmény elfogadhatatlan mértékben szűkítené a cégek üzleti mozgásterét is. Apadó piaci kereslet esetén ugyanis a létszámot nem csökkentheti arányosan a vállalat, hiszen ebben az esetben esedékessé válna a korábban elengedett teher. A rossz konjunktúra tehát azonnal megugró adóval párosulna, ez viszont megingathatja a cég gazdasági alapjait, és egyben adókerülésre is ösztönözné a társaságokat. A szakszervezetek félnek, hogy a javaslat a törzslétszám kölcsönzött munkaerővel való fokozatos helyettesítésére ösztönözheti a cégeket, hiszen az utóbbi nem esik a bértömegszabály alá.
Hasonlóan vélekedik Horst Seehofer, a CSU egyik vezető politikusa, a szövetségi kormány fogyasztóvédelmi minisztere is. „A bértömegszabály egyenesen felhívás a könyvvizsgálók és adótanácsadók számára, hogy adókerülési lehetőségeket dolgozzanak ki, pedig nem az volt a célunk, hogy az adó-tanácsadói szakma számára indítsunk konjunktúracsomagot” – mondta. A kkv-szövetség elnöke, Mario Ohoven beruházásellenesnek nevezte a tervezetet, és Georg Ludwig Braun, a DIHK elnöke szerint az a paradox helyzet állhat elő, hogy egyes esetekben egy cégtulajdonos fia számára előnyösebb lehet megvásárolni apjától a vállalatot, mint ha azt örökölné. VG
