Külföldi vállalatfelvásárlásokra szólította fel az orosz cégeket Dmitrij Medvegyev első miniszterelnök-helyettes, Vlagyimir Putyin államfő kijelölt utódja. Medvegyev hangsúlyozta, hogy az „erős” országok többsége hasonlóan cselekszik, és a terjeszkedésben igen aktív kínai vállalatokat emelte ki követendő példaként. A Gazprom elnöki posztját is betöltő politikus szerint a felvásárlásokkal csökkenne Oroszország függése a külföldi technológiától, növekedne a cégek termelékenysége, lehetőséget adva számukra a beruházások diverzifikálására és új piacok megszerzésére is.
Medvegyev a Kreml segítségét is ígérte a terjeszkedési stratégiák megvalósításához, kijelentve, hogy Oroszország csak egy „erős állam jelenlétével” javíthatja imázsát külföldön. Az állami segítséget különösen a globális versennyel jellemezhető ágazatokban nevezte nélkülözhetetlennek, idesorolva az energiaipart és a csúcstechnológiát alkalmazó gépgyártást. Az orosz cégek külföldi térnyerését övező nyugati aggályokkal kapcsolatban pedig azt mondta: „Meg kell győznünk az embereket arról, hogy az Oroszországból érkező befektetések hatékonyak, átláthatók és szükségesek a fogadó ország számára” – idézi a Financial Times.
Medvegyev biztatására a legbefolyásosabb orosz üzleti szervezet, az iparosok és vállalkozók orosz uniója azonban meglehetősen visszafogottan reagált. Alekszandr Sokin, a szövetség vezetője szerint elsősorban a hazai akadályok azok, amelyek hátráltatják az ottani vállalatok fejlődését. Sokin ezek közé sorolta a burjánzó korrupciót, az államigazgatás rossz minőségét és a tulajdonjogok nem megfelelő védelmét.
Hozzátette: a cégeket a magas infláció és a Putyin elnöksége alatt belföldi akvizíciók sorát végrehajtó nagy állami vállalatok térnyerése szintén aggasztja. Utóbbi folyamatról Medvegyev azt mondta, hogy az állami vállalatokat nem tekinti „szent teheneknek”; azokra néhány kulcsfontosságú ágazatban átmenetileg van csak szükség. „Semmiféle állami kapitalizmus nem lehet hatékony a 21. században, ezt tökéletesen értjük” – jelentette ki a Reuters szerint.
Az üzleti szervezetek szkepticizmusát mindenesetre alátámasztja, hogy az utóbbi időben valóban csak az állami irányítású Gazprom volt képes a Medvegyev által javasolt recept követésére. Az energiaipari óriás karnyújtásnyira került az európai gázkereskedelmi lánc ellenőrzéséhez, amikor nemrég megvette az osztrák baumgartneri gázkereskedelmi központ felét (VG, 2008. január 31., 1. o.). Miközben megállapodott a Déli Áramlat vezeték európai nyomvonalának bulgáriai és szerbiai szakaszáról, megvásárolta a szerb NIS olajtársaság 51 százalékát, és szemet vetett a bolgár Bulgargazra, valamint a szófiai távfűtő művekre is. Nyugat-Európában a Gazprom főleg Nagy-Britanniában növekedne, akár a Centrica gázszállító megvásárlásával is. VG
A befektetések első számú célpontjai külföldi részvények és vállalati kötvények lehetnek, bár a globális pénzpiaci bizonytalanságok miatt Moszkva egyelőre kivár.
A befektetések első számú célpontjai külföldi részvények és vállalati kötvények lehetnek, bár a globális pénzpiaci bizonytalanságok miatt Moszkva egyelőre kivár.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.