Az uniós országok közötti szórás egyébként igen nagy, élesen elkülönülnek a volt szocialista országok a fejlettebb nyugati államok mezőnyétől. Ennek hátterében az áll, hogy a szocialista rezsimtől örökölt ártámogatási rendszer reformja – részben politikai motivációk miatt – akadozott. Meg kell azonban jegyezni, hogy a különböző beszerzési források is jelentősen eltérő árakat eredményeznek, hazánkba azonban az átlagosnál magasabb öszszegért érkezik ez a fűtőanyag.
A látszólagos olcsóságot szereti a gazdaságpolitika szociális megfontolásokkal magyarázni, holott ez a termék az átlagos hazai fogyasztói kosárban nem tesz ki három százalékot sem. Ennél például elektromos áramból is többet fogyasztanak a háztartások, itt viszont messze nem dotálták ennyire az árakat, az Eurostat adatai szerint az uniós 0,117 eurós kilowattóránkénti fogyasztói átlagárral szemben nálunk mindössze 0,102 euró. A szociális megfontolások már csak azért sem állják meg a helyüket, mert az ipari felhasználók számára szabott ár az Európában megfigyelttel szemben nálunk magasabb, pedig a mennyiségalapú kedvezmények elve alapján ez nem logikus. A háromszázalékos arány európai összevetésben kirívóan magas, talán csak Dániában éri el ezt a szintet – vetette ellen az előbbi gondolatmenetnek Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Intézet igazgatója. Különösen komolyan kell venni ezt a számot azért is, mert a nyugat-európainál sokkal rosszabbak a hazai kereseti viszonyok, a kisebb jövedelmű háztartásoknak pedig még nagyobb nehézséget okoz a gázszámla kifizetése. Az európai átlagnál jóval erősebb a hazai háztartások gázáraknak való kitettsége. Több mint 90 százalékuk használ gázt, vagyis az ország évi 14 milliárd köbméternyi igényéből 4,5 milliárdot képviselnek. A kutató szerint igenis kényes politikai kérdés, hogyan emelhető tovább a gáz ára az egyébként támogatásra szorulóknál.
Az Eurostat arra is rámutat, hogy az ipari felhasználók meglepő módon viszont az uniós átlagnál 6,7 százalékkal többet fizetnek, és ez egyfajta rejtett versenyképességi hátrányként sújtja az itthoniakat a nemzetközi piacon. A többi termékcsoport áraiba a felhasznált energia persze beépül, így összességében csak látszólag jár jól a lakosság a gázár-támogatási rendszerrel.
A termékkör kis súlya ellenére nagy, 2,5 százalék körüli inflációs feszültséget tartalmaz, ennyivel növelné meg ugyanis az éves inflációt, ha egy lépcsőben emelnék fel a lakossági árat az uniós átlag körülire. A legfejlettebb 15 EU-tagország lakossági áraival összevetve ugyan megfigyelhető a tizenegy éves idősoron a felzárkóztatás trendje, ez azonban kétszer is megtört. Először 2001–2002-ben, legutóbb pedig 2006-ban, ez azt tükrözi, hogy a kormányok előszeretettel vetik be politikai eszközként a gázárat. BD–BHL
Mindazonáltal a lakossági gázártámogatást nem tiltja az EU, csak a versenyszférában várja el a piaci viszonyokat tükröző árakat. Az idén tovább szűkültek a dotációk és áraink közel kerülhetnek az uniós átlaghoz.
A 2009-es teljes nyitásra közel piaci háztartási árak alakulhatnak ki Magyarországon is, és megszűnhet az Eurostat által kifogásolt jelenség. (A hazai és az uniós árak között azonban 2007-ben is nőtt a különbség, hiszen Európa más országaiban is drágult a gáz, nekünk pedig volt honnan emelni – a szerk.)
Mindazonáltal a lakossági gázártámogatást nem tiltja az EU, csak a versenyszférában várja el a piaci viszonyokat tükröző árakat. Az idén tovább szűkültek a dotációk és áraink közel kerülhetnek az uniós átlaghoz.
A 2009-es teljes nyitásra közel piaci háztartási árak alakulhatnak ki Magyarországon is, és megszűnhet az Eurostat által kifogásolt jelenség. (A hazai és az uniós árak között azonban 2007-ben is nőtt a különbség, hiszen Európa más országaiban is drágult a gáz, nekünk pedig volt honnan emelni – a szerk.) Most nem emelnek Április elsejétől nem változik a lakossági gáz ára – közölte Ábrahám Gergely, a gazdasági tárca szóvivője.
A Magyar Energia Hivatal 13 százalékot javasolt, amit a GKM közigazgatási egyeztetésre továbbított, ám azon nem támogatták az emelést. Az új gázárakat a hatálybalépés előtt egy hónappal kell kihirdetni a Magyar Közlönyben.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.