Beadta a derekát a kormány

Nem fog menni – azután, hogy a piac már régóta alacsonyabb növekedési és magasabb pénzromlási ütemmel számol, tegnap a kormány is módosította az ez évi kilátásokat. A világgazdasági körülmények romlása, valamint a hitelpiaci zavarok miatt a gazdasági bővülés a 2,8 százalékos novemberi várakozás helyett csak 2,4, az infláció üteme pedig 4,8 helyett 5,9 százalék lehet – jelentette be Veres János pénzügyminiszter. A kormányszóvivői tájékoztatón ugyanakkor leszögezte: a kormány ezután is úgy számol, hogy az államháztartás hiánya önkormányzatok nélkül a bruttó hazai termék négy, önkormányzatokkal pedig a GDP 4,4 százaléka lesz.

Tény, hogy a magasabb inflációnak önmagában semleges hatása van a költségvetés alakulására: áfából, valamint – ha a bérek követik a magasabb pénzromlási ütemet – személyi jövedelemadóból, a járulékokból több folyhat be a büdzsébe, ugyanakkor nőnek a kiadások is, többek között novemberben szükségessé válik a nyugdíjak utólagos kiigazítása, s ez komoly teher a költségvetés számára. Az állampapírok hozamemelkedése ugyanakkor az idén harminc-, jövőre pedig százmilliárd forinttal növelheti meg a kiadásokat. Nem véletlenül fogalmazott úgy Veres kedd este egy vidéki fórumon, hogy a korábbi 200-250 milliárd forint helyett csupán 150 milliárd jut az adók és járulékok jövő évi csökkentésére. Ennél is borúsabb jövőképet vázoltak fel az elemzők, akik a tegnapi bejelentés előtt is kételkedtek a keret létezésében, tegnap pedig már temették a 2009-es bérteher-mérséklési terveket. A hozamok alakulása további aggályokra ad okot: jó esély van ugyanis arra, hogy a reálhozam az év egészében meghaladja a GDP-növekedés ütemét, s ez még egy stabil államháztartási működés mellett is növelné az államadósság mértékét.

Az elemzők egyetértenek: a módosításokkal a kormány közelített a realitásokhoz, úgy vélik azonban, hogy az állami kiadások jelentős mértékű visszafogása nélkül veszélybe kerülhet a 2009-es hiánycél. Veres ugyanakkor a héten úgy fogalmazott: ezen a területen csak kismértékű csökkenésre van lehetőség, százmilliárdokat már nem lehet előteremteni a kiadások lefaragásával. KR

Suppan Gergely, A Takarékbank elemzője: „A módosítás reális lépés volt, ám az infláció alakulása még a módosítotthoz képest is okozhat meglepetéseket. Arra is jó esély van, hogy a GDP-növekedés a 2,4 százalékot sem éri el, a piac két százalék körüli értéket vár. A jövő évi 3,2 százalékos hiánycél teljesítése is kétséges, erre jelentős kiadáscsökkentés vagy további megszorítások nélkül nincs mód. Az adók érdemi csökkentésének esélye e bejelentéssel végleg elúszott.”

Barcza György, A K&H Bank vezető elemzője: „A kormány átvezette az idei várakozásokba az utóbbi hónapokban erőteljesen ható folyamatokat. A magasabb infláció kedvező is lehet a büdzsé szemszögéből. Ha abból indulunk ki, hogy a többletbevételekből lehet finanszírozni az adó- és járulékteher csökkentését, a lassabb növekedés szűkíti a kormány mozgásterét. Ebbe az irányba hat az állampapírok hozamemelkedése is, amely az év egészében 100-150 milliárdos tétel is lehet.”

Parragh László, A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke: „Továbbra is kedvezőtlenek a reálgazdasági folyamatok, és a kormány semmit nem tett, ami változtathatott volna a kedvezőtlen tendenciákon. Hatékonyabban kell kihasználni az erőforrásokat, az uniós pénzekből legalább évi 200-300 milliárdot kellene »benyomni« a gazdaságba. A fehérítésből származó 80-100 milliárdot is vissza kellene forgatni. Valós kiadáscsökkentési programra is szükség van. Ezek nélkül illúzió marad az adóreform.”

Fáth Péter, Az Amerikai Kereskedelmi Kamara vezérigazgatója: „Nem csak a kormány elhibázott gazdaságpolitikája, a kedvezőtlen világgazdasági folyamatok miatt is szűkül a gazdasági mozgástér. Itt az ideje, hogy a pártok szakértői és a független szakemberek konszenzusra jussanak egy új gazdaságpolitika kidolgozásában. Ez nem csak a kormány felelőssége. Mindenekelőtt a versenyképesség növelésében kellene középtávon eredményt elérni, különben végzetesen lemarad az ország.”

Suppan Gergely, A Takarékbank elemzője: „A módosítás reális lépés volt, ám az infláció alakulása még a módosítotthoz képest is okozhat meglepetéseket. Arra is jó esély van, hogy a GDP-növekedés a 2,4 százalékot sem éri el, a piac két százalék körüli értéket vár. A jövő évi 3,2 százalékos hiánycél teljesítése is kétséges, erre jelentős kiadáscsökkentés vagy további megszorítások nélkül nincs mód. Az adók érdemi csökkentésének esélye e bejelentéssel végleg elúszott.”

Barcza György, A K&H Bank vezető elemzője: „A kormány átvezette az idei várakozásokba az utóbbi hónapokban erőteljesen ható folyamatokat. A magasabb infláció kedvező is lehet a büdzsé szemszögéből. Ha abból indulunk ki, hogy a többletbevételekből lehet finanszírozni az adó- és járulékteher csökkentését, a lassabb növekedés szűkíti a kormány mozgásterét. Ebbe az irányba hat az állampapírok hozamemelkedése is, amely az év egészében 100-150 milliárdos tétel is lehet.”

Parragh László, A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke: „Továbbra is kedvezőtlenek a reálgazdasági folyamatok, és a kormány semmit nem tett, ami változtathatott volna a kedvezőtlen tendenciákon. Hatékonyabban kell kihasználni az erőforrásokat, az uniós pénzekből legalább évi 200-300 milliárdot kellene »benyomni« a gazdaságba. A fehérítésből származó 80-100 milliárdot is vissza kellene forgatni. Valós kiadáscsökkentési programra is szükség van. Ezek nélkül illúzió marad az adóreform.”

Fáth Péter, Az Amerikai Kereskedelmi Kamara vezérigazgatója: „Nem csak a kormány elhibázott gazdaságpolitikája, a kedvezőtlen világgazdasági folyamatok miatt is szűkül a gazdasági mozgástér. Itt az ideje, hogy a pártok szakértői és a független szakemberek konszenzusra jussanak egy új gazdaságpolitika kidolgozásában. Ez nem csak a kormány felelőssége. Mindenekelőtt a versenyképesség növelésében kellene középtávon eredményt elérni, különben végzetesen lemarad az ország.”-->