Megint füstbe megy a terv?
Veres János pénzügyminiszter a múlt héten már úgy fogalmazott: a mozgástér a korábbi 250 milliárd forintnál akár százmilliárddal is kisebb lehet. Az MSZP szerint ugyanakkor még a pénzügyminiszter hivatalos nyilatkozatához képest is kisebb lehet az adók csökkentésére rendelkezésre álló jövő évi forrás, ám – mint lapunknak elmondták – egyelőre várakozó állásponton vannak. Az SZDSZ szerint viszont „mozgásteret kell teremteni, adóreformot ugyanis kötelező csinálni”. A 100-150 milliárdos keret ugyanakkor a három „versenyző” adócsomag egyikére sem elegendő.
A szocialista képviselők szerint ha lesz bármekkora forrása az adó- és járulékcsökkentésnek, akkor prioritási sorrendet kell felállítani. A vállalkozók és a kormányfővel a múlt héten tanácskozó adószakemberek listáján a különadók kivezetése biztosan az első helyen áll. E címen azonban a cégektől az idén 170 milliárd, a magánszemélyektől pedig további 27 milliárd forint folyik be a költségvetésbe, vagyis a leszűkült jövő évi keret már erre sem elegendő – mutatott rá lapunk kérdésére Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adópartnere, a múlt heti megbeszélés egyik résztvevője. Véleménye ugyanakkor az, hogy az eredeti 250 milliárd is kevés lenne olyan mértékű tehercsökkentésre, amelyet a vállalkozások valóban megéreznek. Az viszont nem kérdés, hogy valamit tenni kell: lapunknak több szakember számolt be arról, hogy a vállalkozások türelme fogy, és ha jövőre sem történik semmi érdemi az adózás terén, betelhet a pohár. Több jel utal arra, hogy a könynyen mozdítható részlegeket a cégek már ma is előszeretettel telepítik ki a környező, kedvezőbb adózású országokba.
A feszültséget a néhány évvel korábbi előzmények is növelik: az adóreform-bizottság 2005-ben pontosan évi 100 milliárd forintos tehermérséklésre buzdított, és az akkori javaslatok igencsak egybecsengenek a jelenlegi tervekkel. A vállalkozások türelmetlenségét magyarázza az is, hogy a nyereségre nehezedő különadó ötlete a megszűnő iparűzési adó kompenzálásaképpen vetődött fel, márpedig utóbbi teher azóta is él és virul. Nem véletlen, hogy az elmúlt napokban a gazdasági szereplők is élénkebbek lettek: a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége 360 milliárd, az iparkamara pedig közel 1000 milliárdos átalakítást javasol az adószisztémán belül. Igaz, utóbbinak az egyenlege „csupán” 250 milliárd forint lenne. László Csaba expénzügyminiszter pedig 900 milliárddal csökkentené a terheket , bevezetné az egykulcsos szja-t és megszüntetné a minimálbér adómentességét.
Ez utóbbi két javaslattal Németh Dávid, az ING elemzője is egyetért, szerinte ugyanis az egyik legsúlyosabb gondot az okozza, hogy a lakosság mintegy 60 százaléka papíron havi bruttó 150 ezer forintnál kevesebbet keres. Lapunk kérdésére úgy vélekedett: száz-kétszáz milliárd forintos keretből nem mérsékelhetők érdemi módon az adók, nem kerülhető tehát meg a kiadási szerkezet átalakítása. Kérdés, hogy erre van-e politikai akarat – tette hozzá. Az elemző úgy véli, az adószerkezet módosításáról is hosszú távú, több évet felölelő, komoly terveket kellene készíteni, jelenleg ugyanis még mindig valamiféle ötletelés folyik. Szerinte a különadó esetleges kivezetésének ugyanakkor nincs jelentős hatása a versenyképesség alakulására.
Tény, hogy a gazdaság fehéredéséből az idén is származhatnak jelentős bevételi többletek, ám semmiképpen sem százmilliárdos tételek. Kérdés az is, hogy ezeket a kormány az adók csökkentésére fordítaná-e. A tavalyi 362 milliárdos többlet fele, 178 milliárd forint ugyanis a kiadások növekedésére ment el. A szakemberek abban is egyetértenek, hogy tovább kell csökkenteni az állami kiadásokat, ehhez azonban a választások közeledtével mind kevesebb lesz a politikai akarat.
Politikai döntés egyelőre sem az adó- és járulékcsökkentés jövő évi mozgásteréről, sem arról nincs, hogy már júniusban döntsön-e az új adójogszabályokról az Országgyűlés. A lapunknak nyilatkozó szocialista képviselők hozzátették: a jogszabályok elfogadásával sem érdemes kapkodni, így akár a szokásos módon, ősszel is megszavazhatná azokat az Országgyűlés.
Jelentés
(adóreform-bizottság, 2005)Fő célkitűzések:
– az adóbázis szélesítése
– a foglalkoztatás bővítése
– az élőmunkateher csökkentése
– az államháztartási kiadások lefaragása
Javaslatok:
– a tételes eho megszüntetése
– az szja sávhatárának 2,5 millió forintra emelése, vagy háromkulcsos szja
– az iparűzési adó kivezetése (átmeneti külön nyereségadó bevezetésével)
– a társasági nyereségadó kisebb emelése
– a szakképzési hozzájárulás beépítése a munkáltatói járulékba
– az építmény- és telekadó-bevételek szerepének növelése
Fő célkitűzések:
– az adóbázis szélesítése
– a foglalkoztatás bővítése
– az élőmunkateher csökkentése
– az államháztartási kiadások lefaragása
Javaslatok:
– a tételes eho megszüntetése
– az szja sávhatárának 2,5 millió forintra emelése, vagy háromkulcsos szja
– az iparűzési adó kivezetése (átmeneti külön nyereségadó bevezetésével)
– a társasági nyereségadó kisebb emelése
– a szakképzési hozzájárulás beépítése a munkáltatói járulékba
– az építmény- és telekadó-bevételek szerepének növelése -->
