Remény a gyors EU-tagságra

Lehetőség. Erősen kérdéses, képes lesz-e élni a gyors EU-csatlakozás hirtelen megnyílt lehetőségével a horvát kormány – vélik a Reuters által idézett elemzők. Mint ismert, José Manuel Barroso európai bizottsági elnök a múlt héten jelentette be: akár a jövő év végére lezárhatók a csatlakozási tárgyalások (VG, március 14., 5. o.). Az ígéret alig egy nappal azt követően hangzott el, hogy a zágrábi parlament döntött az olaszok és a szlovének elől eddig elzárt adriai halászati övezet megnyitásáról.

A zágrábi kormánynak megvan a szükséges többsége, hogy a parlamenttel és a lakossággal egyaránt elfogadtassa az EU által elvárt reformokat. A zavaros ügyek nagy száma miatt azonban kérdéses a csatlakozási tárgyalások jövő nyári-őszi lezárása – vélik az elemzők. Márpedig a gyors taggá válás nem csak Horvátországnak lenne fontos: a felvétellel példát lehetne állítani az ismét destabilizálódó balkáni térség egésze elé is.

Zágrábnak először is át kell alakítania és meg kell újítania az igazságszolgáltatás, valamint a közigazgatás egész rendszerét, le kell küzdenie a korrupciót, át kell szerveznie a támogatott hajógyártást és fel kell számolnia a nagy tételekben folyósított állami támogatásokat, emellett reformra szorul az egészségügy, a nyugdíjellátás és az adórendszer. E feladatok végrehajtásában rengeteg idő ment veszendőbe a tavalyi választási kampány miatt, amelynek kimeneteléként Ivo Sanader miniszterelnök újabb négyéves kormányzati mandátumhoz jutott hozzá.

A soron következő legfontosabb feladat, az államilag támogatott hajógyártás szanálása nagyon nehéznek ígérkezik, mert tízezerszámra kellene munkahelyeket megszüntetni. Zágráb emiatt olyan megoldást keres, mint amit a korábban szintén veszteséges acélgyártás talpra állításakor már használt: tőkeerős befektetőket szeretne bevonni, akik a munkahelyek megtartásával tudják alapvetően megújítani a termelést.

Magyarországot immár hoszszú évek óta dinamikusan fejlődő kapcsolatok fűzik a szomszédos Horvátországhoz, amely mind kereskedelmi partnerként, mind befektetési terepként, mind pedig turisztikai célpontként népszerű a magyarok körében. A volt jugoszláv utódállamok közül Horvátországgal mélyültek el legelőször igazán a kapcsolataink, nem véletlen, hogy a magyar működőtőke-állomány mára a régión belül Horvátországban a legjelentősebb, meghaladja az egymilliárd eurót.

Olyan, regionálisan is jelentős hazai vállalatok fémjelzik a horvátországi magyar beruházásokat, mint a Mol (amely 2006 végével 505 millió eurós befektetést hajtott végre az országban az ITDH adatai szerint) vagy az OTP (240 millió euró). A TriGranitnak is van egy komoly projektje Zágrábban (270 millió eurós fejlesztést hajt végre), s jelentős még a Dunapack hullámpapírgyártó, a Zalakerámia szaniterüzeme, a Fornetti látványpékségei, a Duna-Dráva Cement betonüzemei.

Az idegenforgalomban is szép számmal vannak magyar érdekeltségek: a Dalmácia Holiday Kft. mint jelentős befektető mellett számos magyar magánszemély is vásárolt vagy épített tengerparti ingatlant – ebből több probléma is adódott (emlékezetes például az engedély nélkül épített nyaralók ledózerolása). Magyarország a horvátországi befektetők sorában hosszú évek óta az első tíz között van. VG

Ezzel együtt 2007-ben 702,6 millió eurós magyar többlet keletkezett. Az export ilyen magas szintje részben összefügg az ott megtelepedett hazai cégek beszerzéseivel, nem véletlen, hogy az energiahordozó az egyik legfontosabb kiviteli cikkünk.

A horvátországi exportban több mint ezer magyarországi vállalat vesz részt.

Ezzel együtt 2007-ben 702,6 millió eurós magyar többlet keletkezett. Az export ilyen magas szintje részben összefügg az ott megtelepedett hazai cégek beszerzéseivel, nem véletlen, hogy az energiahordozó az egyik legfontosabb kiviteli cikkünk.

A horvátországi exportban több mint ezer magyarországi vállalat vesz részt. Magyar exportcikkek Forrás: ITDH

Állati és növényi termékek

Élelmiszerek

Ásványi termékek

Energiahordozók

Vegyipari cikkek

Műanyag termékek

Gumiáruk

Gépek, berendezések

Járművek

-->