Elkergetik a külföldi tőkét
Idegengyűlölet. Turbótöltést adtak a világszerte emelkedő nyersanyagárak az állami befektetési alapoknak – állítja a Global Insight. A bostoni székhelyű tanácsadó-elemző cég összesítése szerint tavaly az állami irányítás alatt működő vagyonalapok összesített eszközértéke elérte a 3500 milliárd dollárt – ez megfelel az éves magyar GDP 25-szörösének. A legnagyobb ilyen alap továbbra is a kínai (ez önmagában is 1200 milliárd dollárnyi befektetést kezel), de nem sokkal marad el tőle az orosz és a kuvaiti sem, Szaúd-Arábia pedig éppen tegnap jelentette be, hogy új alapot indít 5 milliárd dolláros tőkével. Ha pedig az elmúlt három esztendőben évente átlagosan megfigyelt 24 százalékos vagyonnövekedést tartani tudják ezek az egyébként sokszor átláthatatlanul működő befektetési alapok, akkor egyesített eszközállományuk hét év múlva meghaladja a világ legnagyobb gazdaságának számító Egyesült Államok éves GDP-jét is – idézi a Global Insight tanulmányát a Guardian.
Nem csoda tehát, hogy világszerte nőnek az ellenérzések a külföldi tőketulajdon-szerzéssel kapcsolatban. Japán a napokban megakadályozta, hogy a TCI brit befektetési alap növelje részesedését a J-Power japán energiacégben. Új-Zélandon a kormány egy kanadai nyugdíjalap tulajdonvásárlását utasította el az aucklandi repülőteret üzemeltető vállalatban, egy másik ügyletben viszont Kanada blokkolt: meggátolta az USA-ban bejegyzett Alliant Techsystemet abban, hogy megszerezze a MacDonald Dettwiler űrtechnológiai részlegét.
A külföldi tőke egyre divatosabb elhessegetése nem csak konkrét ügyletek megtorpedózására korlátozódik – sokszor jogszabályokkal is igyekeznek elérni ezt a célt. Korábban a külföldi tőkebefektetésekkel kapcsolatos új törvények 90 százaléka a liberalizáció irányába változtatott a szabályokon, az utóbbi három évben azonban 30-40 százalékuk már a tőkeáramlás korlátozását célozza – osztotta meg megfigyeléseinek eredményét Karl Sauvant, a New York-i Columbia Egyetem erre szakosodott kutatója a Financial Timesszal. A magyar lex Mol tehát koránt sincs egyedül.
Az Egyesült Államokban a múlt héten jelent meg az a jogszabály, amely a külföldiek 10 százalék alatti amerikai tulajdonszerzésére is kiterjeszti az előzetes nemzetbiztonsági vizsgálatot (VG, április 23., 4. o.). A dél-koreai kormány márciusban terjesztette elő azt a törvénytervezetet, amely többféle eszközzel (végső esetben a cég összeomlását előidéző „méregtabletták” bevetésével) igyekszik megakadályozni az ottani vállalatok ellenséges felvásárlását. Hasonló jogszabályok készítése vagy szigorítása sok más államban is napirenden van, Németországtól Ausztráliáig.
A fejlett államok azzal védekeznek, hogy továbbra is nyitottak a külföldi tőke előtt, de nem mindegy, ki mit és milyen céllal akar vásárolni. „Ha arab vagy, az egy dolog, ha holland vagy, az más, de még az is, ha malajziai” – mondta ki meglepő őszinteséggel Barney Frank, aki az USA képviselőházában a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó bizottság elnöke. „Nem jó a véleményünk az arabokról. Roszszabb, mint amilyennek lennie kellene. Sajnálom, de ez a realitás” – tette hozzá.
Az is eltérő persze, hol mit minősítenek stratégiai szempontból védendő cégnek. Olaszországban az ismét hatalomra került Silvio Berlusconi az Alitalia légitársaságot is idesorolta az elmúlt hónapokban, az Egyesült Államokban pedig a nagy forgalmú tengeri kikötők arab kézbe kerülését akadályozták meg két éve. VG
Szektorok
Az államok zöme különösen egyes ágazatokba engedi be nagyon nehezen a külföldi tőkét. Ilyen főleg az energiaipar, illetve azok a szektorok, amelyek zökkenőmentes működése a modern gazdaság alapvető feltételeit biztosítja (például a repülőterek vagy a tőzsdék üzemeltetése).
