BUX 43,528.08
+1.15%
BUMIX 3,814.2
+0.49%
CETOP20 1,856.7
-0.27%
OTP 9,212
+2.63%
KPACK 3,100
0.00%
+3.06%
+1.90%
+1.16%
+0.98%
ZWACK 17,250
-1.43%
0.00%
ANY 1,560
0.00%
RABA 1,125
-0.44%
-1.42%
+0.31%
0.00%
-1.42%
-1.31%
+2.89%
0.00%
0.00%
-0.06%
OTT1 149.2
0.00%
+3.21%
MOL 2,916
+1.04%
+0.39%
ALTEO 3,020
+2.37%
0.00%
+0.78%
0.00%
0.00%
+0.26%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.74%
+1.65%
0.00%
SunDell 45,600
0.00%
+3.42%
-0.41%
-1.96%
0.00%
+1.13%
+4.63%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
-1.40%
NAP 1,200
+0.84%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Kína is egyre drágább

Változó idők. Kína egyre inkább kezd kiesni az olcsó összeszerelő üzem szerepéből. A mind súlyosabb munkaerőhiány, a bérek rohamos emelkedése, a foglalkoztatási és környezetvédelmi előírások szigorodása, a nyersanyagok drágulása, illetve a jüan erősödése miatt egyre kevésbé éri meg a külföldi cégekenek termelésüket a Középső Birodalomba telepíteni. Az ország egyes részein már valóságos „kivándorlási hullám” alakult ki: a befektetők olcsóbb vietnami, indiai, bangladesi vagy kelet-európai helyszínekre helyezik át működésüket. A kínai vezetésnek ugyanakkor egyáltalán nincs ellenére a folyamat: Peking japán és dél-koreai mintára összeszerelő üzemből csúcstechnológiai központtá kívánja átalakítani a kínai gazdaságot.

Egyedül a Gyöngy-folyó Hongkong melletti deltavidékén kétmillió fősre tehető a munkaerőhiány, emiatt szabályos harc folyik az alkalmazottak megszerzéséért. Az iparosodott keleti és déli régiókban folyamatosan csökken a nyugati, szegényebb vidékekről érkező bevándorlók száma, mivel a gazdasági fellendülés azokat a területeket is elérte.

A munkaerőhiány miatti béremelkedés mellett az egyenlőtlenségek növekedése okozta társadalmi feszültségektől tartó kormányzat is igyekszik egyre jobb körülményeket kikényszeríteni a munkavállalók számára. Az év elején bevezetett új munkaügyi törvény megnehezíti a dolgozók elbocsátását, és magasabb végkielégítéseket ír elő, ez pedig tovább növeli a cégek költségeit. A „felülről” jövő bátorítás hatására pedig mind öntudatosabbá válnak a kínai munkavállalók is: egyre többen mernek tiltakozni olyan munkakörülmények miatt, amelyeket korábban csendben eltűrtek volna. Ráadásul tovább rontja a kínai export versenyképességét, hogy a külföldi befektetőknek eddig biztosított társaságiadó-kedvezményeket eltörlik, illetve bizonyos termékek kivitelét – például a cipőgyártáshoz szükséges feldolgozott bőrét – megadóztatják.

A változások eredményeként sok cég szedi a sátorfáját: az Amerikai Kereskedelmi Kamara felmérése szerint például Sanghajban minden ötödik működő vállalat a termelésének más régiókba történő telepítését fontolgatja – írja a Der Spiegel. Az elvándorlás éllovasai a cipőgyárak: az iparág egyik fellegvárának számító Kuangtung (Kanton) tartományból már több száz cég költözött át Indiába, Indonéziába, Kambodzsába vagy Bangladesbe.

A kínai folyamatokból egyébként az európai ipar is profitálhat. A PricewaterhouseCoopers tanulmánya szerint középtávon a környező országok mellett a kelet-európai termelési helyszínek jelentősége is nő majd a Kínából származó import drágulása miatt. VG


További áldozatok

Kína is egyre drágább

Mind több cég távozik a Középső Birodalomból, még olcsóbb telephelyeket keresve

Változó idők. Kína egyre inkább kezd kiesni az olcsó összeszerelő üzem szerepéből. A mind súlyosabb munkaerőhiány, a bérek rohamos emelkedése, a foglalkoztatási és környezetvédelmi előírások szigorodása, a nyersanyagok drágulása, illetve a jüan erősödése miatt egyre kevésbé éri meg a külföldi cégekenek termelésüket a Középső Birodalomba telepíteni. Az ország egyes részein már valóságos „kivándorlási hullám” alakult ki: a befektetők olcsóbb vietnami, indiai, bangladesi vagy kelet-európai helyszínekre helyezik át működésüket. A kínai vezetésnek ugyanakkor egyáltalán nincs ellenére a folyamat: Peking japán és dél-koreai mintára összeszerelő üzemből csúcstechnológiai központtá kívánja átalakítani a kínai gazdaságot.

Egyedül a Gyöngy-folyó Hongkong melletti deltavidékén kétmillió fősre tehető a munkaerőhiány, emiatt szabályos harc folyik az alkalmazottak megszerzéséért. Az iparosodott keleti és déli régiókban folyamatosan csökken a nyugati, szegényebb vidékekről érkező bevándorlók száma, mivel a gazdasági fellendülés azokat a területeket is elérte.

A munkaerőhiány miatti béremelkedés mellett az egyenlőtlenségek növekedése okozta társadalmi feszültségektől tartó kormányzat is igyekszik egyre jobb körülményeket kikényszeríteni a munkavállalók számára. Az év elején bevezetett új munkaügyi törvény megnehezíti a dolgozók elbocsátását, és magasabb végkielégítéseket ír elő, ez pedig tovább növeli a cégek költségeit. A „felülről” jövő bátorítás hatására pedig mind öntudatosabbá válnak a kínai munkavállalók is: egyre többen mernek tiltakozni olyan munkakörülmények miatt, amelyeket korábban csendben eltűrtek volna. Ráadásul tovább rontja a kínai export versenyképességét, hogy a külföldi befektetőknek eddig biztosított társaságiadó-kedvezményeket eltörlik, illetve bizonyos termékek kivitelét – például a cipőgyártáshoz szükséges feldolgozott bőrét – megadóztatják.

A változások eredményeként sok cég szedi a sátorfáját: az Amerikai Kereskedelmi Kamara felmérése szerint például Sanghajban minden ötödik működő vállalat a termelésének más régiókba történő telepítését fontolgatja – írja a Der Spiegel. Az elvándorlás éllovasai a cipőgyárak: az iparág egyik fellegvárának számító Kuangtung (Kanton) tartományból már több száz cég költözött át Indiába, Indonéziába, Kambodzsába vagy Bangladesbe.

A kínai folyamatokból egyébként az európai ipar is profitálhat. A PricewaterhouseCoopers tanulmánya szerint középtávon a környező országok mellett a kelet-európai termelési helyszínek jelentősége is nő majd a Kínából származó import drágulása miatt. VG


Mind több cég távozik a Középső Birodalomból, még olcsóbb telephelyeket keresve

Változó idők. Kína egyre inkább kezd kiesni az olcsó összeszerelő üzem szerepéből. A mind súlyosabb munkaerőhiány, a bérek rohamos emelkedése, a foglalkoztatási és környezetvédelmi előírások szigorodása, a nyersanyagok drágulása, illetve a jüan erősödése miatt egyre kevésbé éri meg a külföldi cégekenek termelésüket a Középső Birodalomba telepíteni. Az ország egyes részein már valóságos „kivándorlási hullám” alakult ki: a befektetők olcsóbb vietnami, indiai, bangladesi vagy kelet-európai helyszínekre helyezik át működésüket. A kínai vezetésnek ugyanakkor egyáltalán nincs ellenére a folyamat: Peking japán és dél-koreai mintára összeszerelő üzemből csúcstechnológiai központtá kívánja átalakítani a kínai gazdaságot.

Egyedül a Gyöngy-folyó Hongkong melletti deltavidékén kétmillió fősre tehető a munkaerőhiány, emiatt szabályos harc folyik az alkalmazottak megszerzéséért. Az iparosodott keleti és déli régiókban folyamatosan csökken a nyugati, szegényebb vidékekről érkező bevándorlók száma, mivel a gazdasági fellendülés azokat a területeket is elérte.

A munkaerőhiány miatti béremelkedés mellett az egyenlőtlenségek növekedése okozta társadalmi feszültségektől tartó kormányzat is igyekszik egyre jobb körülményeket kikényszeríteni a munkavállalók számára. Az év elején bevezetett új munkaügyi törvény megnehezíti a dolgozók elbocsátását, és magasabb végkielégítéseket ír elő, ez pedig tovább növeli a cégek költségeit. A „felülről” jövő bátorítás hatására pedig mind öntudatosabbá válnak a kínai munkavállalók is: egyre többen mernek tiltakozni olyan munkakörülmények miatt, amelyeket korábban csendben eltűrtek volna. Ráadásul tovább rontja a kínai export versenyképességét, hogy a külföldi befektetőknek eddig biztosított társaságiadó-kedvezményeket eltörlik, illetve bizonyos termékek kivitelét – például a cipőgyártáshoz szükséges feldolgozott bőrét – megadóztatják.

A változások eredményeként sok cég szedi a sátorfáját: az Amerikai Kereskedelmi Kamara felmérése szerint például Sanghajban minden ötödik működő vállalat a termelésének más régiókba történő telepítését fontolgatja – írja a Der Spiegel. Az elvándorlás éllovasai a cipőgyárak: az iparág egyik fellegvárának számító Kuangtung (Kanton) tartományból már több száz cég költözött át Indiába, Indonéziába, Kambodzsába vagy Bangladesbe.

A kínai folyamatokból egyébként az európai ipar is profitálhat. A PricewaterhouseCoopers tanulmánya szerint középtávon a környező országok mellett a kelet-európai termelési helyszínek jelentősége is nő majd a Kínából származó import drágulása miatt. VG

-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek