Sok főnökből lesz bűnöző

A vállalatok sérelmére elkövetett bűncselekmények 22 százalékánál a cég saját vezető beosztású munkatársaitól indul ki a bűntett. A megdöbbentő adatot a legnagyobb német tartomány (Észak-Rajna–Vesztfália) üzleti vállalkozásaival kapcsolatban állapította meg egy tanulmány, de szakértők szerint a fejlett világ legtöbb más országában is hasonló (vagy még magasabb) ez a ráta. A fehérgalléros bűnözés a Westdeutsche Allgemeine Zeitung értékelése szerint még súlyosabbnak látszik, ha a középvezetői szintet is hozzáadjuk: ekkor már 40 százalékra tehető azoknak a bűncselekményeknek az aránya, ahol a felbujtó vagy az elkövető maga is a cég vezető beosztású alkalmazottja.

Az észak-rajna–vesztfáliai tartományi vizsgálat 263 cég megkérdezésén alapult, ezek átlagosan 1,8 millió eurós olyan kárról számoltak be, amelyek tudomásukra jutott bűncselekményekből származtak. Az átlagos elkövető 42 éves, férfi (a nők a bűncselekményeket bizonyítottan elkövető menedzsereknek csak 8 százalékát adják), és már 13 éve dolgozik a vállalatnál.

Magyarországon a cégek közel kétharmada vált valamilyen gazdasági bűncselekmény áldozatává 2005–2007 között. A PricewaterhouseCoopers tavalyi Globális gazdasági bűnözés című tanulmánya szerint egy-egy vállalat átlagosan közel kilenc gazdasági bűncselekményt szenvedett el a vizsgált időszak során. A lopás és a hűtlen kezelés a leggyakoribb visszaélés, ez a társaságok felénél fordult elő, míg a szellemi tulajdonnal kapcsolatos bűncselekmények a cégek több mint egynegyedét érintették. A korrupció és a megvesztegetés sem volt ritka, erről a megkérdezett 77 magyarországi piacvezető vállalat 17 százaléka panaszkodott.

Magyarországon a legsúlyosabb visszaélések tipikus elkövetői a 31–50 év közötti férfiak, közel kétharmaduk diplomás. Mindezt nemcsak a PwC tanulmánya állítja, hanem Kis György pszichológus is.

Az Anima Polygraph ügyvezetőjének tapasztalatai azzal kapcsolatban is megegyeznek a felméréssel, hogy a bűncselekmények több mint egynegyedét felső vezetők, egyötödét pedig középvezetők követik el. Vagyis mindez főleg a fehérgallérosok „sportja”. A humánerőforrás jelenti a legnagyobb kockázatot a cégek számára – emelte ki a szakember.

Hogy ki mennyire kockázatkerülő, illetve -vállaló, az elsősorban a személyiségétől függ, de a különböző élethelyzetek is befolyásolják, hogy valaki miként észleli a kockázatot. A genetikai „hozott” hajlam, illetve a pillanatnyi kockázatkereső állapot különböző módszerekkel feltérképezhető, így például a belső dokumentumok, szervezeti adatok elemzése, interjúk, esettanulmányok, pszichológiai tesztek, kockázatvállalási kérdőív, poligráfos vizsgálat is segítheti a bűncselekmények megelőzését. Kis György szerint korántsem csak a már elkövetett tettek vizsgálhatók, hanem megelőző jelleggel az emberek motivációi és rejtett szándékai is feltérképezhetők. Ez utóbbi azért is lényeges, mivel a legsúlyosabb visszaélések elkövetőinek több mint egyharmada a bűncselekményt elszenvedő intézményben állt alkalmazásban, a legtöbben azonban külsősökkel is összejátszottak.

A PwC adatai alapján a gazdasági bűncselekmények elkövetői 2005–2007 között közel 4 milliárd forint veszteséget okoztak a hazai cégeknek. A megkérdezettek kétharmada szerint az őket ért súlyos kárból egyetlen fillér sem térült meg. KI–UGy

További részletek a manager magazin júniusi számában olvashatók

A Zentiva Magyarországnál arról tájékoztatták lapunkat, hogy az állásinterjúk során elsősorban az emberismeretre hagyatkozva szűrik a vezetői posztokra pályázókat, illetve sok esetben referenciát kérnek a jelöltektől.

A Grepton Informatikai Zrt.-nél lapunknak elmondták, náluk nemcsak a referenciákat ellenőrzik, hanem olyan kapcsolatrendszert építettek ki, amelynek segítségével a potenciális vezető leinformálható.

A Zentiva Magyarországnál arról tájékoztatták lapunkat, hogy az állásinterjúk során elsősorban az emberismeretre hagyatkozva szűrik a vezetői posztokra pályázókat, illetve sok esetben referenciát kérnek a jelöltektől.

A Grepton Informatikai Zrt.-nél lapunknak elmondták, náluk nemcsak a referenciákat ellenőrzik, hanem olyan kapcsolatrendszert építettek ki, amelynek segítségével a potenciális vezető leinformálható.-->