BUX 43,468.28
+0.31%
BUMIX 3,801.11
+1.13%
CETOP20 1,824.74
-0.08%
OTP 8,930
+3.40%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+0.29%
+1.00%
ZWACK 17,400
+0.87%
+2.27%
ANY 1,540
0.00%
RABA 1,135
+1.79%
0.00%
+2.27%
0.00%
0.00%
OPUS 153.8
+0.52%
-4.00%
-0.74%
0.00%
+0.96%
OTT1 149.2
0.00%
-0.44%
MOL 2,900
-3.33%
+1.04%
ALTEO 2,780
+1.46%
-5.33%
+0.11%
0.00%
-0.85%
+5.26%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.34%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
0.00%
-2.88%
+0.48%
0.00%
+3.59%
+3.28%
GOPD 12,400
-0.80%
OXOTH 3,490
+0.58%
0.00%
NAP 1,230
+0.99%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Államcsődhöz vezet a nyugdíjrendszerünk?

A magyar nyugdíjrendszer ma bő 500 milliárd forintos éves hiányt produkál – ennyivel többet fizet ki az állam az idősek ellátására, mint amennyi a nyugdíjjárulékokból befolyik.

Befagyasztani - ez a a szó, amit Orbán Viktor áprilisi 30-án a nyugdíjakkal kapcsolatban kiejtett, és amire azóta egy egész kampány épül. A Fidesz elnöke egy zárt körű beszélgetésen, amelynek hangfelvétele azóta sem kerütl nyilvánosságra, állítólag azt mondta, reálértéken fagyasztaná be a nyugdíjakat. Ez a magyar nyugdíjasok szemében vörös posztó, amit a Fidesz is, az MSZP is érezhetett, hiszen azóta magyarázza mindkét oldal a maga igazát. Orbán Viktor azt, hogy a reálérték megőrzése akár jobb is lehet a nyugdíjasoknak, mint a jelenlegi helyzet, Gyurcsány Ferenc azt, hogy a svájci indexálással jobban járnak.

„Soha, soha, a legnehezebb pillanatban eszünkbe nem jutott, hogy a nyugdíjakhoz nyúljunk hozzá" – így fogalmazott a kormányfő. Azóta szórólapkampány zajlik a nyugdíjasok meggyőzésére, mindkét oldal egyhangúan szögezi le, hogy a nyugdíjak értékét meg kell őrizni. Miközben a legtöbb gazdasági szakember egyetért: a nyugdíjrendszer ebben a formában fenntarthatatlan, és ezt a politikusok is tudják.

A magyar nyugdíjrendszer ma bő 500 milliárd forintos éves hiányt produkál – ennyivel többet fizet ki az állam az idősek ellátására, mint amennyi a nyugdíjjárulékokból befolyik. Ez a magyar gazdaság teljesítményének durván a két százaléka, az államháztartásban keletkező hiánynak pedig a fele. És az összeg csak nőni fog; szakértői számítások szerint a következő ötven évben mintegy 50 ezermilliárd forintnyi hiány halmozódhat fel. Ha a döntéshozók nem tesznek semmit, államcsőd és akár évtizedekre elnyúló gazdasági stagnálás lehet az eredmény.

A gondok az alapoknál kezdődnek – állítja reformjavaslat-csomagjában az Oriens tanácsadó cég. Ma Magyarországon a fejlett országok közül az egyik legalacsonyabb, 62 év a hivatalos nyugdíjkorhatár. Egyedül Franciaország előz meg minket: a gallok 60 évesen hagyhatják abba a munkát. A magyarokon kívül még a szlovákok mehetnek 62 évesen nyugdíjba, a csehek pedig 63 évesen, az összes többi országban viszont legalább 65 év a korhatár (az élen az Egyesült Államok, Izland és Norvégia áll 67 évvel).

Még nagyobb probléma, hogy még az alacsonynak mondható 62 éves kort sem várjuk meg, a tényleges nyugdíjba vonulás átlaga ma Magyarországon 58,6 év. Az ok a különféle kedvezményekben keresendő; foglalkozási ágak tucatjában lehetőség a korkedvezményes nyugdíjazás, de hasonló eredménnyel jár a liberális rokkantnyugdíjazási gyakorlat is. Utóbbit különösen károsnak tartják a szakértők; az elmúlt két évtizedben százezrek menekültek el ilyen módon a tartós munkanélküliség elől.

Túl bőkezű a rendszer

Bármilyen meglepő is, nemzetközi összehasonlításban túlzónak minősíthető a magyar nyugdíjas ellátása. Míg hazánkban a férfiak átlagnyugdíja a nemzetgazdasági átlagkereset 77 százalékát teszi ki, a fejlett országokban ez az érték 60 százalék körüli (régiós versenytársainknál 55-60, az angolszász országokban 40 százalék). Ez az ösztönzés szempontjából káros, hiszen egész egyszerűen nem éri meg a munkaerőpiacon maradni, ha a nyugdíjba menetel mindössze 20 százalék körüli jövedelemveszteséget jelent.

Még drámaibb a kép, ha az ellátások belső arányait vizsgáljuk. Ma a legtöbbet a volt hivatásos állományúak (katonák, rendőrök stb.) kapják, átlagnyugdíjuk havi 125 ezer forint. A korkedvezményeseké 98 ezer forint, a rokkantnyugdíjasoké 72 ezer forint, miközben azok, akik a teljes előírt időt kitöltötték munkával, mindössze 70 ezer forintos ellátásban részesülnek. Hasonló a kép, ha csak a korkedvezményes rokkantnyugdíjasokat nézzük, a teljesen munkaképteleneknek havi 61 ezer forint jár, alig 3 ezerrel több, mint a részben munkaképeseknek.

Mégis, mit kellene tenni?

A bajok orvoslásához az Oriens szerint egy háromelemű azonnali intézkedéscsomagra van szükség. Javaslatuk szerint 2010-től fokozatosan 65 évre kellene felemelni a nyugdíjkorhatárt. Ezt hat év alatt lehetne végrehajtani úgy, hogy minden második évben egy esztendővel nőne a korhatár. A tanácsadó cég szerint ez jelentősen növelné a foglalkoztatást, amire óriási szükség van az alacsony aktivitási ráta miatt. Szerintük a lépés méltánytalan sem lenne, hiszen az elmúlt évtizedben számottevően nőtt a várható élettartam is.

A második lépés a svájci indexálás eltörlése lenne. Jelenleg a nyugdíjemelés mértéke az infláció és a nettó keresetemelkedés átlaga, ez azonban a szakértők szerint nem tartható. Úgy látják: elég, ha a nyugdíjak megőrzik vásárlóértéküket, vagyis csak az infláció ütemének megfelelően emelik őket. A harmadik lépés pedig a differenciált nyugdíjemelés lenne; azok, akik aránytalanul túl sokat kapnak, pár évig nem részesülnének emelésben, cserébe jóval többet kapnának, akik méltánytalanul kis összegű ellátásban részesülnek.

A negyven éves nyugdíjasok hazája

Hogyan fordulhat elő az, hogy egy 43 éves, ereje teljében lévő magyar férfi nyugdíjba vonul, nem is rossz nyugdíjjal, és éli az aranyifjú nyugdíjasok életét. Ha az illető fegyveres testületnél szolgált (akár könyvelőként is), akkor jogosult korkedvezményesen nyugdíjba menni. Az ide vonatkozó szabályozás meglehetősen zavaros, évente változik, de egyelőre tartja magát. Aki a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végez, korkedvezményben részesül – áll a nyugdíjtörvényben. A kedvezmény mértéke férfiaknál tíz (nőknél nyolc) év munkaviszony után két év, minden további öt (nőknél négy) év után pedig további egy év.

Korkedvezmény jár a  fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjainak is. A fegyveres testületeknél ráadásul szorzórendszer működik. Ha valaki a hangsebesség felett repülő gépen vadászpilóta, akkor például kétszeres a szorzó, így egy vadászpilóta 13 szolgálati év utáűn nyugdíjba vonulhat. Legújabban a szakközélpiskolában eltöltött négy évet is szolgálati időnek tekintik, vagyis extrém esetben harmincac éveiben járó vadászpilóta is nyugdíjas lehet. A korkedvezményes nyugdíjazás rendszere szálka az Európai Bizottság szemében, tavaly – Lengyelországgal egyetemben – meg is intette hazánkat emiatt. A testület szerint jelentősen rontja hazánk versenyképességét, hogy munkaképes korú felnőttek a korai visszavonulást választják, teljesen legálisan, sőt, az állam által támogatva.

Ha drágul az energia, azt a nyugdíjasok jobban megérzik

Ha emelkedik a háztartási energia és az élelmiszerek ára, azt a nyugdíjasok jobban megérzik. Az ok: a nyugdíjas háztartások fogyasztásában a felmérések szerint e két tétel jóval fajsúlyosabb, mint mondjuk egy két felnőttből, két gyermekből álló családéban. Nem véletlen hát, hogy a statisztikai hivatal két inflációs rátát számol: egyet a nyugdíjas, és egyet a többi háztartás számára. Az úgynevezett fogyasztói kosár tartalmazza azokat a termékeket és szolgáltatásokat, amelyeket egy átlagháztartás egy évben elfogyaszt; a mennyiségeket az úgynevezett súlyok mutatják. Nos, ez alapján jól látszik a különbség: míg a nyugdíjas fogyasztói kosárban az élelmiszerek súlya 30 százalék, az általános kosárban csak 22. Hasonló a helyzet a háztartási energia esetében, ez a tétel az előbbiben 15, az utóbbiban viszont csak kilencszázalékos súllyal szerepel.

Mindenkit érintő politikai üzenetek

A nyugdíjas szavazókat leginkább pénzzel, a nyugdíj értékével lehet „megfogni" - mondta lapunknak Kiszelly Zoltán politológus. Értékelése szerint a magyarországi 3,4 millió nyugdíjas közül a 60 év felettiek az aktívabbak, míg a "fiatal" nyugdíjasok, az 50-60 közöttiek inkább bizonytalan szavazók. Kiszelly elmondta: a nyugdíjasok politikai hivatartozása életük alakulásától függ. Azok, akiknek a szocializmus kettétörte a karrierjét, jobboldaliak, ilyen a nyugdíjasok körülbelül egyharmada - mondta a politológus. A nyugdíjasok több, mint a fele viszont baloldali. Ők azok, akik éppen a szocializmusnak köszönhették, hogy életük jobb lett, például annak idején lakáshoz jutottak. Kiszelly szerint a nyugdíjasok táborán belül létezik még egy kis réteg, akik bizonytalan szavazóknak tekinthetők. A politológus ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, a népszavazás idején mintegy 200 ezer nyugdíjas szavazott a Fidesz felhívásának megfelelően igennel, ám feltételezése szerint mostanra ez a réteg eltávolodott az ellenzéki párttól.

„A mindenkori kormányzatnak nagyon fontosak a nyugdíjasok, a választók között ugyanis túlreprezentáltak, a szavazók 36 százaléka nyugdíjas. A nyugdíj ezért nem egy állandó pénzügyi rendszer ma Magyarországon, hanem politikai populizmus terepe” – mondta lapunknak Gyulai Attila. A politológus hozzátette: minden családnak van olyan tagja, aki nyugdíj előtt áll, vagy már nyugdíjas, ezért valamennyi választópolgár érdeklődése felkelthető a nyugdíjasoknak szóló politikai üzenetekkel.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek