Csak a takarékosság segít

Az energetikában a takarékosság és a megújuló energiaforrások fokozott kiaknázása, az agrárszektorban pedig a piaci mechanizmusok további erősítése lehet a válasz az árak elszabadulására – derül ki azokból a javaslatokból, amelyeket az Európai Bizottság illetve a tagállamok kormányai készítettek a csütörtökön kezdődő EU-csúcsértekezletre. A csúcson a G8 hét végén rendezett pénzügyminiszteri értekezletéhez (VG, június 16., 4. oldal) hasonlóan kiemelt figyelem jut a világgazdasági kilátásokat egyre inkább beárnyékoló inflációs folyamatokra.

Ez a legfrissebb európai adatok fényében feltétlenül indokoltnak tűnik. Az Eurostat tegnap közzétett számaiból kiderül, hogy májusban a vártnál is nagyobb mértékben gyorsult a fogyasztói árak emelkedése: az euróövezetben az áprilisi 3,3 után (az előzetesen becsült 3,6-del szemben) 3,7, az unió egészében pedig 3,9 százalékos inflációs rátát mértek. A tagországokban több évtizedes rekordok dőlnek meg, és Joaquín Almunia pénzügyi biztos szerint a valutaunióban aligha lesz tartható az év egészére várt 3,2 százalékos átlag.

A drágulás háromnegyed részéért az élelmiszerek és az energiahordozók felelősek, ugyanakkor a vállalatok árpolitikája és a munkaerőköltségek alakulása alapján elemzők arra számítanak, hogy a maginfláció is emelkedni fog a következő hónapokban. Az EKB vezetői is egyre többször utalnak a „második körös” infláció – tehát az ár-bér spirál felpörgésének – veszélyeire. A piacok éppen ezért azt valószínűsítik, hogy július elején 4-ről 4,25 százalékra emeli irányadó kamatlábát a frankfurti intézmény, és egyesek szerint további emelésekre is van kilátás az év hátralévő részében. A monetáris szigorítás persze a lehető legrosszabb hír az egyébként is gyenge gazdasági növekedés szempontjából – nem véletlen, hogy a G8 pénzügyminiszterei a világgazdaságra leselkedő legnagyobb veszélyként aposztrofálták az inflációt.

Jóllehet a hetek óta tartó tiltakozások miatt egyre több EU-tagország jelent be az üzemanyag-felhasználók terheinek csökkentését célzó intézkedéseket, a pénzügyminiszterek szeretnék elkerülni, hogy adócsökkentésekkel és más politikailag motivált lépésekkel torzítsák a piacok működését. Kizárólag olyan intézkedéseknek van létjogosultságuk, amelyek csak a valóban rászorulókat érintik, és időben korlátozottak – áll a június eleji Ecofin-ülésen kiadott közleményben. Közép- és hosszú távon a inkább a szerkezeti átalakításoktól várnak enyhülést. Az uniós agrárszektorban az elmúlt évek reformlépéseit követve tovább kell erősíteni a piaci mechanizmusokat, az energetikában pedig az eddiginél hatékonyabb áfa- és egyéb jogszabályokkal kell fellépni.

Az élelmiszerek és az energiahordozók világszintű drágulása mellett Ukrajna helyzetét az is súlyosbítja, hogy a nyugati bankok nyújtotta hitelekkel az utóbbi időben megnőtt a lakossági fogyasztás, ami tovább fűti az inflációt.

Elemzők arra számítanak, hogy a jó gabonatermésnek köszönhetően hamarosan lassul az áremelkedés, de belátható időn belül így sem csökkenhet lényegesen 20 százalék alá a mutató.

Az élelmiszerek és az energiahordozók világszintű drágulása mellett Ukrajna helyzetét az is súlyosbítja, hogy a nyugati bankok nyújtotta hitelekkel az utóbbi időben megnőtt a lakossági fogyasztás, ami tovább fűti az inflációt.

Elemzők arra számítanak, hogy a jó gabonatermésnek köszönhetően hamarosan lassul az áremelkedés, de belátható időn belül így sem csökkenhet lényegesen 20 százalék alá a mutató.-->