Jöhet a Robin Hood-adó
Olajárrobbanás. Elképzelhetőnek tartja az Európai Bizottság, hogy az olajtársaságok extraprofitjára extra adót vessen ki – közölte lapunk kérdésére a tegnapi bizottsági testületi ülés után Kovács László adóügyi biztos. Az ötletet az EU állam- és kormányfőinek jövő heti csúcsértekezlete vitatja meg.
Kovács László úgy véli, hasznos lehet, ha az extra adóból keletkező jövedelmet akár a legalacsonyabb keresetű rétegek áremelkedés miatti kompenzálására, akár a megújuló energiaforrások kutatására vagy az azokba történő befektetésekre fordítanák. Ez azonban nem csökkenti az olajárakat, és a hatást az is korlátozná, hogy az olajcégek profitjuk nagy részét az olajtermelő országokban realizálják – jegyezte meg a bizottság magyar tagja. A tegnapi bizottsági ülés egyébként támogatta, hogy az üzemanyagok drágulása miatt növekvő árakat a tagállamok valamilyen módon kompenzálják a legalacsonyabb jövedelmű rétegek számára, de nem mondta ki, hogy ennek formája az olajtársaságok esetleges extra adója legyen.
Az Európai Bizottság egyébként megerősítette azt a korábbi álláspontját, hogy az üzemanyagok adótartalmának csökkentése nem alkalmas a magas olajárakból adódó problémák kezelésére. Ha ugyanis a tagállamok ilyen módon átvállalják a növekvő terheket, akkor a lakosság nem fogná vissza a fogyasztását, nem lenne, ami takarékoskodásra késztetné. Ráadásul a költségvetések adóbevételtől esnének el, s ez a pénz végső soron az olajexportőr országokhoz vándorolna – figyelmeztetett Kovács László.
A bizottság egyúttal kiállt azon tavalyi uniós vállalások megvalósítása mellett, amelynek értelmében 2020-ra 20 százalékkal kell növelni az energiahatékonyságot, és 20 százalékra kell emelni a megújuló források arányát a teljes energiafogyasztáson belül. Egyúttal szorosabb összhang kialakítását sürgeti az olajtermelés és a -fogyasztás, a kereslet és a kínálat között. Brüszszel ezért erősítené a párbeszédet az EU és az olajtermelő államok között. Ezenfelül az olajpiac és az olajtartalékok nagyobb átláthatóságának megteremtését is szorgalmazza.
Johannes Laitenberger, az Európai Bizottság első számú szóvivője útján annak fontosságát emelte ki sajtóértekezletén, hogy célzott intézkedésekkel kell segíteni a magas árak által leginkább sújtottakon. „Komoly szociális aggodalmaink vannak. Nyilvánvalóan meg kell nézni, miként lehet célzott segítséget nyújtani azoknak, akik többé nem képesek megfizetni bizonyos termékek árát – fejtegette Laitenberger. Szerinte az olajcégek rendkívüli, váratlan extraprofitra tettek szert a magas olajárakból, ezt részben annak lehet tulajdonítani, hogy az áremelkedést továbbhárították a fogyasztókra.
„Az emelkedő üzemanyagárak valamennyi uniós polgár vásárlóerejét csökkentik, a legkomolyabb hatással Európa legalacsonyabb jövedelmű családjaira vannak. Meggyőződésem, hogy ha e problémára megfelelően átgondolt uniós szintű választ adnunk – amelynek lehetőség szerint kapcsolódnia kell a tagállamok célirányos szociálpolitikai intézkedéseihez –, sikerrel nézhetünk szembe e kihívással” – közölte José Manuel Barroso bizottsági elnök. Hozzátette: „Az energiatakarékosságra és az energiaforrások diverzifikálására kell törekednünk. Ha kellő gyorsasággal és határozottsággal cselekszünk, csökkenthetjük polgáraink és vállalkozásaink kiszolgáltatottságát. Várakozással tekintek a jövő heti európai tanácsi ülés elé, ahol megvitathatjuk majd e kérdéseket a tagállamokkal” – mondta Barroso. VG
A drágulás legfőbb okai
Az olajár-emelkedés nagyrészt a világpiaci olajkeresletben és -kínálatban végbemenő igen jelentős strukturális átalakulás következménye – véli az Európai Bizottság. Világszinten – és különösen Kínában és Indiában – jelentősen nőtt a kereslet.Más tényezők szintén hatással vannak az olajárakra, így a csővezetékekkel és a kitermelési teljesítménnyel kapcsolatos problémák, a dollár gyengülése és az árupiacokra történő tőkebeáramlás. Utóbbi 2008 első negyedévében mintegy 70 milliárd dollárt tett ki.
Más tényezők szintén hatással vannak az olajárakra, így a csővezetékekkel és a kitermelési teljesítménnyel kapcsolatos problémák, a dollár gyengülése és az árupiacokra történő tőkebeáramlás. Utóbbi 2008 első negyedévében mintegy 70 milliárd dollárt tett ki. Mennyiből mennyi lett? A háztartási kiadásokon belül az energia mintegy 10 százalékot tesz ki az EU átlagában – számítja a bizottság. Az euróövezetben 2007 negyedik negyedévében az energiaárak növekedése átlagosan 0,8 százalékpontot tett ki a fogyasztói árindex emelkedéséből.
A háztartási célú folyékony üzemanyagok ára 35,2, míg a szállítóeszközök üzemanyagaié 12,7 százalékkal emelkedett az EU-ban 2007 áprilisa és 2008 áprilisa között.
Ugyanebben az időszakban a teljes fogyasztói árindex növekedése 3,6 százalékos volt.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.