Pénzügyi védőpajzs: egy szempillantás alatt zúzta péppé az amerikai külügyminiszter Von der Leyen minden tervét a kormány megbuktatására
Az Egyesült Államok szükség esetén kész pénzügyi támogatást nyújtani Magyarországnak – erről beszélt Marco Rubio amerikai külügyminiszter, miután hétfőn egyeztetett Orbán Viktor miniszterelnökkel. Nyilatkozata egy elhúzódó vita végére tehet pontot, amely a pénzügyi védőpajzs létezését kérdőjelezte meg.
Pénzügyi védőpajzs: egy szempillantás alatt zúzta péppé az amerikai külügyminiszter Von der Leyen minden tervét a kormány megbuktatására
Novemberben Donald Trumppal Orbán Viktor a Fehér Házban egy sor energetikai megállapodást kötött az amerikai elnökkel, és útban hazafelé, a repülőúton árulta el, hogy megállapodott egy pénzügyi védelmi mechanizmusról is.
Ha bármilyen külső támadás érné Magyarországot vagy az ország pénzügyi rendszerét, akkor arra a szavukat adták az amerikaiak, hogy ebben az esetben a magyar pénzügyi stabilitást meg fogják védeni
– fogalmazott a miniszterelnök, aki ezt következetesen pénzügyi védőpajzsnak nevezte el. Bár később kiderült, nem egy az argentinhez hasonló mentőcsomagról van szó, hanem swap line-ról, egy rugalmas hitelkeretről, több értelmezés is napvilágot látott. A legvadabb spekuláció a Tisza Párt elnökétől származott, aki egyből az IMF-fel és államcsőddel riogatott, amit később Kármán András, a Tisza politikusa cáfolt meg, és egyébként sem volt sok köze a valósághoz.
A megállapodás körüli félreértéseket erősítette maga Trump is, aki pár héttel később a Politicónak már azt állította: a magyar miniszterelnök valóban kért tőle, azonban ő nem ígért ilyet, és nem is született semmilyen konkrét megállapodás köztük.
Ezek után a hazai ellenzék azonnal össztűz alá vette a kormányt, amiért szerintük hazudott a megállapodásról. Hiába igyekezett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tisztázni a helyzetet, miszerint a megállapodás konkrét formája még kidolgozás alatt áll, ez kevésbé hatotta meg a kétkedőket. Marco Rubio tehát lényegében most erősítette meg, hogy igenis létezik a védőpajzs, és Amerika kész segítséget nyújtani, ha bármilyen pénzügyi támadás érné hazánkat.
Van egy ennél is fontosabb üzenete a bejelentésnek: az amerikai külügyminiszter egy csapásra semlegesítette a brüsszeli nyomásgyakorlás eszközeit.
Az Európai Bizottság régóta csuklóztatja a magyar kormányt különböző pénzügyi szankciókkal, a jogállamisági eljárás mellett vertikális és horizontális feltételekkel együtt próbálja szűkíteni a kormány mozgásterét. Legutóbb
- a felszabadított 10 milliárd euró visszafizetésének lebegtetésével, illetve
- a SAFE-hitelprogram körüli huzavonával igyekezett keresztbe tenni a kormánynak.
Annak ellenére, hogy hónapokon keresztül egyeztetett a nemzetgazdasági minisztérium a bizottsággal a 17,4 milliárd eurós programról, a benyújtást követően pár nappal Piotr Serafin, a bizottság költségvetési és csalás elleni biztosa már arról beszélt, hogy a program a feltételességi rendelet hatálya alá esik. Mindez értelmszerűen kizárja Magyarországot a hitelfolyosósításából. Most úgy tűnik, hogy
jövő hétfőn dönthet a magyar kérelem elbírásáról a bizottság, ám nem lepődnénk meg, ha tovább halasztaná a döntést.
Még mindig stabil lábakon áll a magyar gazdaság
Fontos rögzíteni, hogy a pénzügyi védőpajzs egy olyan eszköz, amelyet a legszükségesebb esetekben lehet alkalmazni, amire volt már erős példa az elmúlt évtizedekben, igaz, ettől szerencsére messze vagyunk. A legtöbb kritika a kormányt jó ideje a költségvetés helyzete miatt éri.
A 2020-as Covid után az európai országokhoz hasonlóan elengedték a hiányt, amely akkor a GDP 8 százaléka közelébe emelkedett. Ezt követően azonban, egy évet leszámítva, minden évben mérsékelte a kabinet a deficitet, míg el nem jutottunk a tavalyi 4,7 százalékos szintig. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tavaly novemberben jelentette be, hogy a vártnál rosszabb gazdasági növekedés és kormány jóléti intézkedései miatt nem tudja csökkenteni a hiányt, de nem is akarja növelni. Ezt aztán később a miniszterelnök kiegészítette azzal, hogy nem csak 2026-ban, de 2027-ben is 5 százalék körül lehet a deficit.
Ez persze még mindig magasabb, mint amivel korábban számolt a kormány, nem beszélve a 3 százalékos maastrichti kritériumról, viszont fontos figyelembe venni, hogy Magyarország egyáltalán nem lóg ki a sorból a szomszédos országokkal összehasonlítva.
A lengyel és a román gazdaság évek óta magasabb hiány mellett működik, mint a magyar, és ez idén is így lesz.
- Romániában a tavalyi 7,4 százalék után 2026-ban is 6 százalékos lehet deficit,
- Ausztriában és Szlovákiában pedig a magyarral megegyező.
- Kivételt csak Csehország és Horvátország képez.
Tehát nem az a helyzet, mint a 2000-es évek közepén, amikor a magyar költségvetés hiánya messze meghaladta a visegrádi országokét, aminek aztán a 2008-as válság alatt ittuk meg a levét. Fontos különbség, hogy 2006-ban például, amikor egy konjunkturális időszak és pénzbőség jellemezte a világgazdaságot, 9 százalékig engedte a hiányt a Gyurcsány-kormány, az az egész unió legmagasabb értéke volt, és ezt a pozícióját egy évvel a 2008-as összeomlás előtt is megőrizte.
Történelmi szinten a magyar devizatartalék
Ráadásul ma sokkal jobb helyzetben van a magyar a gazdaság abból a szempontból is, hogy a devizatartalék történelmi szintre emelkedett. A legutolsó adatok szerint 56 milliárd euró volt az év elején, ami nagyjából háromhavi importnak felel meg. Itt jön be a képbe a pénzügyi védőpajzs, amely nagyon úgy tűnik, hogy egy devizacsere-ügyletet takar.
Ez a jegybankok között teljesen megszokott tranzakció, van ilyen megállapodás a Fed és az EKB között, de például 2013 óta a kínai és a magyar jegybank között is.
Ennek lényege, hogy pénzügyi válságok során, amikor csökken a kockázatvállalási hajlandóság, rendre likviditási problémák merülnek fel a pénzpiacokon. A swap line lényegében egy olyan csatorna, amely biztosítja, hogy a jegybank hozzá tudjon jutni a szükséges devizamennyiséghez, ennek révén elkerülhetők a likviditási sokkok. A swapvonalból lehívott deviza csillapítja a spekulációt, és növeli a nemzeti pénzbe vetett bizalmat.
A kötvényhozamok csökkentek Rubio szavaira
A kormányfő novemberben azt is mondta, hogy a megállapodás egy olyan védőpajzs, amellyel elháríthatók az esetleges spekulatív támadások, továbbá arra az esetre is védelmet jelent, ha Brüsszelből nem érkezne pénz. Később Nagy Márton egy háttérbeszélgetésen fejtette ki, hogy a kormány tart egy esetleges brüsszeli pénzügyi támadástól.
Ha beáll mögéd egy kigyúrt, nagydarab ember, nem kezdenek el verekedni veled
– ezzel a hasonlattal élt a miniszter, amikor arról kérdeztük, hogy a forint árfolyammozgásában szerepet játszik-e már a pénzügyi védőpajzs. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy Marco Rubio szavai hatására a kötvényhozamok azonnal esni kezdtek, a tízéves hozam 2024 óta nem látott szintre süllyedt, ami arra utal, hogy a piac stabilizáló tényezőként értelmezi az amerikai–magyar pénzügyi együttműködésről szóló üzeneteket.
